Tudomány bbc history

Férfiként halt meg, jajszó és könyörgés nélkül

Pompeius Magnus úgy szállt át hajójáról az elébe érkező halászbárkára, hogy tudta, meg kell halnia.

Pompeius Magnus i. e. 48 őszére keserű szájízzel mondhatta ki saját, egykori dicsőségére és hatalmára emlékeztető utónevét. Valaha ő volt Róma legbefolyásosabb embere, de így, a hatvanhoz közelítve mindent elvesztett. Miután hadseregét legfőbb riválisa, Caesar szétzúzta a pharsalosi csatában, Pompeius a fél Mediterráneumon keresztül menekült üldözői elől.

Egyetlen reménye maradt: úgy gondolta, hogy ha megszerzi Egyiptom támogatását, talán megfordíthatja a háború menetét.

Megrázta a fejét: nincs más választás

Az egykori consul hajója i. e. 48. szeptember 28-án érkezett az egyiptomi partokhoz. Megmaradt kísérete – köztük felesége, Cornelia – attól rettegett, hogy árulók karjaiba futnak, és félelmeik csak tovább erősödtek, amikor üdvözlésükre feltűnt egy ütött-kopott halászbárka, fedélzetén egy csapatnyi emberrel.

A férfiak elmagyarázták, hogy a tenger nem elég mély ahhoz, hogy egy háromevezősoros hajó megközelítse a partot, ezért azt ajánlották Pompeiusnak, szálljon át hozzájuk, ők majd elviszik a fáraóhoz. Már-már erőszakosan igyekeztek rábeszélni a hadvezért, hogy tartson velük. De mi van, ha az egyiptomiak lepaktáltak Caesarral?

Pompeius csak megrázta a fejét. Azt mondta, nincs más választása, majd átszállt a bárkára.

Hozzá méltatlan szó nélkül

Plutarkhosz szerint az úton teljes csend ereszkedett a fedélzetre. Amikor Pompeius az egyik férfiban régi katonáját, Lucius Septimust fedezte fel, utóbbi csak bólintott, de egy szót sem szólt. Végül eljött a pillanat. Pompeius a kiszálláshoz készülve felállt, Septimus hátulról beledöfte kését. A többiek is rávetették magukat:

Pompeius két kezével a fejére húzta tógáját, egy hozzá méltatlan szó vagy mozdulat nélkül viselte a szúrásokat.

A történet folytatása szerint Caeser sírva fakadt, amikor riválisa fejét bemutatták neki, de egy másik történetíró, Cassius Dio szerint ha ez igaz is, akkor is merő képmutatás volt csupán: mindig is gyűlölte ellenfelét, most pedig végre egyedül állt Róma élén. Igaz, nem sokáig.

Illusztráció: Wikipedia

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.