Miközben a világ az Egyesült Államok keleti partvidékére zúduló, brutális erejű Florence hurrikánra figyel, egy másik hurrikán lassanként megindul Európa felé.
Hétfőn érkezik
Ő Helene, ereje a trópusi viharok osztályozására szolgáló öt fokozatú listán a leggyengébb, azaz egyes. Lebecsülni nem szabad, a hurrikánok nyelvén ez is 119-153 kilométeres szelet generál, hatalmas méretű csapadékot képes lezúdítani, és 1,2-1,5 méteres hullámokat generál a tengeren.
Jóval gyengébb lesz Opheliánál
Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük, pontosan mit is jelent ez?
Ötven százaléknál nagyobb az esély, hogy a vihar elkapja a szigetország nyugati peremét, de addigra veszít erejéből: 90-110 km/órás széllel érkezik, az előrejelzések 10-30 mm csapadékot jósolnak. Nem lesz egy leányálom, de a britek fel vannak készülve ilyen szelekre, ők 130 km/óra felett kezdenek »megijedni«.
Most más a helyzet, mint tavaly októberben, amikor ugyancsak egy trópusi vihar pusztított Nyugat-Európában. Ophelia 3-as erősségű hurrikán volt még 10 órával azelőtt, hogy elérte volna a partot, és bár hirtelen trópusi viharrá szelídült, rettenetes ereje volt.
A meteorológia történetében egyébként Ophélia volt az a hurrikán, ami legjobban megközelítette Európa partjait: ha nem északkelet felé haladt volna a hidegebb tengervíz felett, Portugáliát vagy Spanyolországot 2-es fokozatú hurrikánként érte volna el.
Európa is veszélybe kerülhet
Miért szelídülnek meg a viharok Európa közelében? Mert elfogy az energiájuk. Az Egyenlítőt melletti viszonylag keskeny sávban születnek, amihez legalább 26 Celsius-fokos tengerfelszíni vízhőmérsékletre és zivatarrendszerek képződésére van szükség. A rendszer örvényleni kezd, hamarosan öngerjesztő folyamat alakul ki: minél nagyobb az örvény, annál nagyobb területről szívja magába a levegőt, a felkorbácsolt,porzó tengerből a nedvességet.
Helene jövő hétfőre:
Ahogy energiája nő, úgy nevezzük trópusi depressziónak, trópusi viharnak, majd a nyugati féltekén hurrikánnak. Persze nem marad egy helyben, a passzátszél övezetében keletről nyugatra mozognak, majd a 30 szélességi kört átlépve, a nyugatias szelek övezetében nyugati, délnyugati irányt vesz.
Szárazföld fölé érve rohamosan gyengülni kezd, megszűnik a meleg nedves levegő utánpótlása, veszít erejéből és idővel elenyészik. Ugyanez történik, ha a hurrikán észak felé „kiszalad” az Atlanti-óceánon. Az egyre hidegebb vízfelszín miatt mind kevesebb energia jut a rendszerbe, és hosszabb idő alatt, mintha szárazföldet érne, de a vihar csendesedik. Ezért nem tapasztaltunk még soha hurrikánt Európában. De ami késik, nem múlik:
A klímaváltozással melegszik a tenger hőmérséklete, főleg a hurrikánok születési helyének tekinthető 0-20 szélességi körökön belül. Minél melegebb a víz, annál több energiával képes ellátni a rendszert, amely így messzebbre is juthat, pontosabban még ereje teljében, hurrikánként elérheti kontinensünket
– mondja a szakember.
Illusztráció: JOSE ROMERO / NOAA/RAMMB / AFP
