Az újkőkori lelőhely Tell el-Szamaránál, Kairótól mintegy 140 kilométerre került elő – írja a ScienceAlert. Az egyiptomi Régiségek Minisztériuma szerint a település időszámítás előtt 5000 körül épülhetett.
Az egyiptomi és francia régészekből álló kutatócsapat a területen több gabonatároló épületet is talált, melyek szerves anyagokat, így állati csontokat és növényi maradványokat tartalmaztak. Ezen leleteket elemezve a szakértők becslést tudtak adni a település korára.
Mivel a környéken cserépedényeket és kőeszközöket is feltártak, a régészek úgy vélik, hogy a korabeliek stabil közösséget alkottak.
Az új felfedezés segíthet megérteni, hogy miféle csoportok éltek a Nílus-deltánál, mielőtt a legendás Ménész az időszámítás előtti 30-31. században egyesítette volna Egyiptomot.
A most felfedezett biológiai anyagok elemzésével egyértelműbb képet kaphatunk az első olyan közösségekről, amelyek a deltában letelepedtek, illetve az egyiptomi mezőgazdaság és a gazdálkodás eredetéről
– nyilatkozta Nadia Khedr, az egyiptomi Régiségek Minisztériumának munkatársa.
A kutatók úgy gondolják, hogy a településen a mezőgazdaság nagyban az esőre támaszkodott. Ezen felfedezés hozzájárulhat az öntözéses földművelés fejlődésének alaposabb megismeréséhez.
A szakértők azt tervezik, hogy a következő szezonban befejezik a lelőhely feltárását. Ezt követően fogják megkezdeni a maradványok átfogó vizsgálatát.
Kiemelt kép: Thinkstock
