Az afrikai sertéspestis (ASP) hazai megjelenése ugyan nagy visszhangot keltett, a probléma azóta kikerült az érdeklődés középpontjából. Pedig az európai járványhelyzet egyre romlik, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a napokban adott ki erről tájékoztatást. A legkomolyabb bajban Románia van, keleti szomszédunkban már 500 járványgócot tartanak számon, június óta 48 ezer házi sertést kellett levágni.
Cseppet sem megnyugtató, hogy több fertőzést a magyar határ mellett mutattak ki. Megkérdeztük hát a Nébih-et a hazai járványügyi helyzetről, meglehetősen hivatalosan megfogalmazott írásbeli válaszuk lényege:
- A vírus emberi közvetítéssel, fertőzött élelmiszerrel került hazánkba.
- Magyarországon eddig házi sertések között nem mutatták ki az ASP-t.
- A járványügyi intézkedéseknek köszönhetően úgy tűnik, sikerül megakadályozni a vírus terjedését.
- Eddig csaknem 10 ezer vaddisznót lőttek ki az ASP által érintett területeken.
247 település érintett
Annak idején sokan kétkedve fogadták a hatóság feltételezését, miszerint disznóhúsból készült fertőzött emberi élelmiszer okozta a hazai járványt, vagyis például egy eldobott szalonna. Itt írtunk róla bővebben.
Azóta lezárult a járványügyi nyomozás, amely genetikai vizsgálatokra támaszkodva igazolta a Heves megyében megjelent ASP-vírus ukrán eredetét, és:
az eredmény teljes mértékben összhangban áll a járványügyi nyomozás legelején tett megállapításokkal, amelyek a fertőzést felelőtlen emberi magatartásra vezették vissza
– áll a Nébih 24.hu-nak küldött válaszában.
A hivatal laboratóriumában eddig összesen 33 mintában igazolta a betegséget, a vírust minden esetben elhullott vaddisznóból mutatták ki, a pozitív esetek naprakész listája itt található. Magyarországon összesen 247 település érintett valamilyen módon az ASP-járvánnyal kapcsolatban, a foganatosított intézkedésekről itt olvasható bővebb információ az „Intézkedések, előírások” menüpontban.
A házi állományt sikerült megvédeni
A hivataltól megtudtuk, hogy jelenleg a legfontosabb feladat a házisertés-állomány megóvása a betegség behurcolásától, ezért a lehető legmagasabb szintre kell emelni a járványvédelmi készültséget. Ennek érdekében a napokban megjelenik egy útmutató a minimális járványvédelmi feltételekről, amelyet minden fertőzött területen sertést tartó gazdának kötelező jelleggel be kell majd tartania.
A vaddisznó állományokkal kapcsolatban továbbra is érvényben vannak a fertőzés megjelenésekor bevezetett intézkedések. Az azóta eltelt időszakban szerzett, a vírus elterjedését igazoló mintagyűjtések eredményei alapján csak részleges engedmények történtek, mint például a fertőzött területeken a vaddisznók diagnosztikai célú kilövésének elrendelése. A legfontosabb feladat a fertőzött és magas kockázatú területeken a hatékony, gyors vaddisznó állománygyérítés, ehhez a vadászok állami támogatást is kapnak.
És ami itt talán a legfontosabb:
Tekintve a szomszédos országok fertőzöttségét a folytatás rajtunk,egyszeri polgárokon is múlik. Nagyon fontos, hogy már bevezetett és a jövőben foganatosítandó intézkedéseket a maga területén következetesen és kitartóan betartsa, illetve a szomszédos országok fertőzött területeiről semmiképpen se hozzunk be sertéshúst, húskészítményt.
Célkeresztben a vaddisznók
A vírus köztudottan kiválóan terjed vaddisznók között, könnyen megfertőzhetik a házi állományt is, ezért a védekezésben komoly szerepet kap a vad gyérítése. Erről is kérdeztük a Nébih-et.
A betegség megjelenését követő két hónapban a fertőzötté nyilvánított területen intenzíven és célzottan folyt az elhullott vaddisznók keresése, és ezáltal a vírus elterjedtségének megállapítása. Amikor már elég információ állt rendelkezésre, akkor vált lehetővé a különösen ellenőrzött területen kívül a vaddisznó állomány gyérítését szolgáló, diagnosztikai kilövések elrendelése a fertőzött, illetve annak folytatása a magas kockázatú területeken.
Ennek eredményeként a fertőzött területeken a mai napig mintegy 1200 vaddisznó kilövésére került sor, amely a vírus helyben tartását szolgálja A magas kockázatú területeken is intenzív állomány-gyérítés folyik, ebben a vadászati évben több mint 8500 vaddisznó elejtésével, ami szintén a vírusterjedés megakadályozásának egyik legfontosabb tényezője.
Illusztráció: Tenyészeteket értékelnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-Egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán. MTI/Mónus Márton
