Viharoktól, villámcsapásoktól volt hangos az elmúlt hét, a Balaton mellett tragédia is történt. Pénteken a gyenesdiási strand egyik fájába és az alatta álló emberekbe csapott villám: közvetlenül három embert sújtott, közülük két sérültet a helyszínen újra kellett éleszteni, a negyedik elesése során szerzett könnyebb fejsérüléseket. Egyiküket még mindig válságos állapotban van.
Csütörtök hajnalban Újlipótváros lakóit ugrasztotta ki az ágyból egy hatalmas durranás, az első hírek szerint villám vágott a járdába a Dráva és a Kárpát utca sarkán. Később kiderült, inkább egy 10 kV-os földkábel durrant el.
A villámlás kiismerhetetlen, brutális megnyilvánulása a természetnek, nem csoda, ha fenti hírek hallatán az emberen erőt vesz a bizonytalanság.
Vagyis a veszély valós, lássuk mivel állunk szemben.
Több tízezer fok
Maga a villám töltéskiegyenlítődéssel járó szikrakisülés a zivatarfelhő és a talaj között, általában negatív töltéseket szállít a földre. Így néz ki:
A levegőben keletkező, akár több tízezer fokos fénylő csatornát érzékeljük villámnak, és a hirtelen felmelegedő villámcsatorna robbanásszerű tágulása okozza a mennydörgést is. Zivatar idején a földbe csapó egyetlen villám 5-6 coulombnyi töltést szállít, ami potenciális pusztítását nézve semmiség: egy autó akkumulátorában 1-2 millió Cb töltést tárolunk. Csakhogy ez a kicsiny töltés rendkívül rövid idő alatt áramlik át a felhő és a talaj között, áramerőssége pedig akár 80-100 ezer amper is lehet.
Érdekes, hogy a levegő átütési szilárdsága – vagyis az a pont, ahol a szigetelő anyag a nagy térerősség hatására már vezetővé válik – annyira magas, hogy nem jöhetnének létre benne villámok. Csakhogy a kozmikus sugárzással gamma részecskék érkeznek a légkörbe, amelyek elektronokat aktiválnak, és ezek a „plusz töltések” helyileg csökkentik a levegő átütési szilárdságát.
Szükség van szerencsére
Pusztító erejét a földön sebessége adja. Az épületek, a földön álló ember vezetővé válik a villám számára, ha pedig az önmagában nem nagy töltés nagyon hirtelen, néhány milliszekundum alatt átszalad rajta: felforrósítja, megégeti.
Az iskolában ugye megtanultuk, hogy a villám többnyire jól vezető, általában magasabb, csúcsos tereptárgyakba csap bele, mint a vizes fa, a mező közepén álló ember vagy a villámhárító. De nem mindig.
Megesik, hogy a villám egy-egy ilyen kiemelkedő csúcs mellé csap be valamennyivel. Ritkán, de a töltésátvitel iránya a felhőből vezető több kilométer után helyi tényezők hatására az utolsó métereken is eltérülhet
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
Ha adott területen a lokális töltéseloszlás sűrűsége éppen magasabb, mint a környezetben akár a magasabban lévő tárgyak körüli érték, akkor a villám oda csap be. Innentől kezdve gyakorlatilag csak jól földelt villámhárítóval ellátott épületben, a járművek többségén vagyunk biztonságban: ha valakit a szabadban kap el a vihar, szüksége van némi szerencsére is.
Védjük magunkat
Repülőgépeket érhet villámcsapás, de ha a gép nem sérül és az üzemanyagtartály is megússza, az utasok biztonságban vannak. Egy fémmel, akár fémhálóval határolt területre külső elektromos tér nem hatol be, a repülő Faraday-kalitkaként védi a benne ülőket, és ugyanez igaz minden zárt, fémből készült járműre. Motorról és bicikliről viszont ajánlott leszállni a zivatar idejére, és húzódjunk össze a földön 5-10 méteres távolságra a járműtől.
Gyalogosan arra kell törekedni, hogy ne mi legyünk a legmagasabb tereptárgy a környéken.
- Hegygerincen, sík mezőn a vihar idejére érdemes minél kisebbre összekuporodni, fejünket a térdeink közé húzni.
- Erdőben keressünk egy alacsonyabb fát, a lehetőségekhez mérten álljunk minél messzebb a törzsétől.
- Ha tóban, folyóban ér a vihar azonnal hagyjuk el a vizet, de még közvetlen partját is.
Illusztráció: LATASTE CHARLY / HEMIS.FR / HEMIS.FR / HEMIS
