A jelenség akkor alakul ki, amikor a napszélben lévő protonok nekiütköznek a vékony marsi atmoszférának – írja az IFLScience. A folyamat hatására az ott előforduló gázok felizzanak.
A Justin Deighan, a Boulderi Coloradói Egyetem munkatársa által vezetett csapat felfedezése segíthet jobban megérteni a vörös bolygó körüli űr természetét. A Marsnak a Földtől eltérően nincs mágneses mezeje, igaz, az égitest bizonyos mértékig így is képes visszaverni a napszelet. A bolygó ugyanis rendelkezik egy olyan régióval, ahol a Napból érkező plazma és a légkör állandó interakcióban vannak egymással.
A marsi proton aurorák többek, mint egyszerű fényjátékok
– mondta Jasper Halekas, a tanulmány társszerzője és az Iowai Egyetem kutatója. Az újonnan azonosított fényjelenség azt sugallja, hogy a napszelet nem tudja az égitest teljes egészében eltéríteni, és hogy egyes protonok képesek átjutni a védelmi vonalon.
A MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) a vörös bolygó atmoszféráját és űrkörnyezetét elemzi. A friss felfedezés annak köszönhetően született meg, hogy a szonda két berendezése egy különös egybeesést észlelt. Amikor a Solar Wind Ion Analyzer nevű műszer protonokat látott érkezni a Nap felől, az Imaging Ultraviolet Spectrograph azt érzékelte, hogy a felső légkör hidrogénjei felizzanak.
A kutatók így rájöttek, hogy kapcsolat van a két esemény között. A szakértők később azt is felismerték, hogy miként képesek átverekedni magukat a protonok az atmoszféra külső rétegén. A légkörhöz érkező részecskék egy időre semlegessé válnak, miután átvesznek egy elektront a Marsot körbevevő hidrogénfelhőből. Mivel a bolygó védelmi rendszere csak a töltött részecskéket tudja visszaverni, a neutronok bejuthatnak.
Proton sarki fények a Földön is előfordulnak, de az erős mágneses mező miatt csak a pólusoknál figyelhetőek meg. A csapat arra gyanakszik, hogy hasonló jelenség a Vénusznál és a Titánnál is kialakulhat, hiszen ezen égitestek atmoszférájában is rengeteg hidrogén van.
(Kiemelt kép: Pixabay)