Villámáradás: itt senki nem maradna életben

Viszonylag sűrűn kapni hírt villámáradásokról, heves záporok, zivatarok előrejelzésénél olykor a meteorológia is figyelmeztet ilyenekre. Mit jelent pontosan?

Minden az esővel kezdődik

A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék rövid idő alatt összegyűlik a mélyebben fekvő területeken, ahol a magával sodort sárral, fatörmelékkel mindent elsodró, rohanó áradattá válik

– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

Hozzáteszi: ha a felvételt készítő srác itt megcsúszik, semmi nem menti meg az életét, csak az a kérdés, hogy a fadarabok nyomják-szúrják halálra előbb, vagy megfullad. Amit itt látunk, az ebben a formában definíció szerint inkább törmelék áradat

Magyarországon is történtek és történnek hasonlók, az utóbbi időszakban Villányban és Mátrakeresztesen, de idén a Bükkben is életveszélyes helyzetek alakultak ki, amikor 10 éve nem látott mennyiségű eső szakadt a tájra néhány óra alatt.

Miattunk lesznek egyre pusztítóbbak

A villámáradások logikusan hegységek, de legalábbis dombságok területén alakulnak ki. Egyrészt a domborzat itt segíti nagy mennyiségű víz felgyűlését, másrészt a hegyek emelő hatása miatt hegyvidékeken gyakoribb a csapadék. Két fontos emberi tényező pedig mind erejüket, mind gyakoriságukat növeli:

• A növényzet kiirtása után semmi nem állja a víz útját, így jelentősen több csapadékvíz érkezik a völgyekbe.
• A klímaváltozás hatására egyre több és egyre hevesebb záporra, zivatarra kell számítanunk, vagyis jelentősen megnő a rövid idő alatt lokálisan lehulló csapadék mennyisége.
• A kopár domb- és hegyoldalak további veszélye, hogy a lezúduló víz óriási mennyiségű sarat, köves törmeléket képes róluk magával sodorni.

160 km/órával száguld a törmelék

Folyók klasszikus értelemben vett áradásakor általában „csupán” az egyre növekvő vízszinttel kell harcolni, már ha nem történik gátszakadás vagy egyéb tragédia. Villámáradások alkalmával viszont a víz a legritkább esetben jár egyedül. A Kiderül.hu cikke szerint törmelék áradatról beszélünk akkor, ha az legalább 40-50 százalékban sziklákból, fatörmelékből, emberi építmények kisebb-nagyobb darabjaiból áll, akár egész épületeket sodor magával.

Az áradat sebessége főként a lejtéstől függ, de akár 160 km/órával is száguldhat. A hegyeken kívül nincs, ami ennek ellenálljon.

A Chilei-Andokban tavaly decemberben egyetlen ilyen áradat csaknem kéttucatnyi ember halálát okozta.

Illusztráció: Reed Timmer/Facebook