Tudomány bbc history
La bataille de Zama (Afrique, seconde guerre punique, 202 avant J.-C.) remportée par Scipion l'Africain sur les troupes d'Hannibal. Dessin. Paris, musée du Louvre.     RV-431131

Hannibál halálos csapdát állított a rómaiaknak

24.hu
24.hu

2018. 06. 21. 19:02

Hannibál Barkaszt a világtörténelem egyik legkiemelkedőbb hadvezéreként tartjuk számon, és e hírnevét főként az i. e. 218-ban kitört második pun háborúban véghez vitt tetteinek köszönheti.
Korábban a témában:

Mint ismeretes, Hannibál egy merész húzással átkelt seregével az Alpokon, hogy Itáliában próbálja térdre kényszeríteni a lélekszámban és gazdasági erőben is jelentős fölényben lévő Római Birodalmat. Hadjáratának legnagyobb sikerét a cannaei ütközet hozta i. e. 216-ban, ám Hannibál már korábban is olyan győzelmeket aratott az ellene küldött római seregek felett, amik minden más hadvezér esetében önmagukban is elegendőek lettek volna a halhatatlansághoz.

A pun vezér egyik fő erőssége a terepviszonyok kínálta lehetőségek kiváló felmérése és kíméletlen kihasználása volt. Erről már a hadjárata elején, a trebiai csatában tanúbizonyságot tett,

amikor egy vízmosást kihasználva lassította le és támadta hátba a frontális rohammal próbálkozó rómaiakat.

Ezen csata után Rómában úrrá lett a pánik, és Hannibál megállításának feladatát az egyik consullá választott Gaius Flaminiusra bízták. Ő azonban habozott csatát vállalni a közben már Etruriába érő pun sereggel, ehelyett biztonságos távolságból követte Hannibált, csak arra figyelve, hogy ne nyissa meg előtte a Róma felé vezető utat.

BESÉTÁLTAK A KELEPCÉBE

Ez azonban nem volt ínyére a dolgok gyors döntésre vitelében hívő Hannibálnak, aki a vidék kíméletlen felprédálásával igyekezett Flaminiust provokálni, illetve Róma szövetségeseit megingatni. Eközben a félsziget belseje felé vezette a consul seregét, majd a toscanai Trasimenus-tónál megint észrevett egy kínálkozó lehetőséget. Látta ugyanis, hogy a tó partjait reggelente sűrű köd üli meg, a parton vezető út mellett pedig fákkal sűrűn benőtt, gyorsan emelkedő, kis völgyekkel tagolt hegyoldalak emelkednek.

Sébastien Slodtz – Hannibál Fotó: Jastrow / Wikipedia

Így aztán úgy döntött, itt bevárja Flaminius seregét, és csapatainak egy részét visszaküldte az utat szegélyező hegyekhez, hogy ott a ködben és fák között elrejtőzve álljanak lesben.

Amikor aztán i. e. 217. június 21-én a rómaiak a tó partján vezető szűk útra léptek, sorsuk tulajdonképpen már meg volt írva.

A consul egész serege beért a csapdába, Hannibál erői lezárták az út végét, majd a fősereg szemből, az elrejtőzött egységek pedig oldalról rohantak rá a megzavarodott rómaiakra. A minden irányból támadás alá vett rómaiak igazából rendes csatarendbe se tudtak állni, és a csata hamar mészárlásba torkollt.

A nagyjából 20 ezres seregből 15 ezren nem élték túl az ütközetet, holtan maradt a csatatéren maga Flaminius is. A pun fegyverek mellett a legtöbb áldozatot a tó követelte: a víz volt az egyetlen nyitva maradt menekülési útvonal, ám sok katona fulladt meg, miközben megpróbált átevickélni a túlpartra.

Hannibál egy újabb római seregre és consulra mért döntő vereséget. Az már más kérdés persze, hogy Róma városát nem tudta ezután meghódítani, és az a számítása sem vált be, hogy ellenségének itáliai szövetségesei tömegesen állnak majd pártjára győzelmei láttán.

Kiemelt kép: Collection Roger-Viollet / AFP

BBC History korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.