Az Adrian Patrut, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem munkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsapat Afrika legidősebb és legnagyobb majomkenyérfáit tanulmányozta – írja az IFLScience. A kutatók az egyes növényeket alaposan megvizsgálták, így a fák belső üregeit is felmérték, és szénizotópos kormeghatározást is elvégeztek rajtuk. Erre azért volt szükség, mert az egytörzsű fáktól eltérően a majomkenyérfák korát nem lehet megállapítani az évgyűrűk elemzésével.
A Nature Plants folyóiratban megjelent tanulmányban a szerzők bemutatják azokat az új adatokat, amelyeket a fák fejődéséről sikerült gyűjteniük. A kutatás felfedte, hogy a fák általában egyetlen szálat kezdenek el növeszteni, majd később újabb és újabb törzsrészek fejlődnek ki. A cikk szerint a majomkenyérfák úgy növesztik a szálaikat, ahogy más fajok az ágaikat.
Az egyes szálak néha úgy összeforrnak, hogy csak a szénizotópos kormeghatározással sikerült elkülöníteni a különböző korú részeket. A vizsgálat emellett arra is rávilágított, hogy a fák közepén előforduló üregek tűz vagy gombás fertőzés, illetve a szálak egyedi növekedése miatt alakulhatnak ki.
A tanulmány ugyanakkor egy nemvárt problémára is rámutat. A vizsgálat szerint a hat legnagyobb példányból öt, a 13 legidősebből pedig nyolc pusztult el az elmúlt 12 év során, vagy szenvedett súlyos károsodást a főtörzsénél.
A szakértők egyelőre nem tudják, hogy mi is áll a jelenség hátterében.
A legidősebb fák mind Afrika déli részén állnak, viszont egy több ezer négyzetkilométeres régióban helyezkednek el. Ez azt mutatja, hogy a probléma nem lokális. Sőt, a térségben az utóbbi időkben egyre több jelentés érkezett az öregebb majomkenyérfák pusztulásáról.
Gombás vagy rovarfertőzés jeleit nem tudták kimutatni a növényekben. Jelenleg az tűnik a legvalószínűbb magyarázatnak, hogy a tömeges pusztulás hátterében a klímaváltozás áll.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
