Az első világháború nem csupán emberek korábban ismeretlen, ipari mértékű elpusztítását hozta magával, de a halál kiváltó okait is megsokszorozta. Ahhoz, hogy valakivel az égből lehulló bomba végezzen, még csak katonának sem kellett lenni, hiszen A német Zeppelinek, később pedig a repülőgépek Párizs és más francia, illetve belga városok mellett Londont is bombázták már 1915 januárjától.
A támadások célja nem katonailag értékes célpontok megsemmisítése, hanem kizárólag a lakosság megfélemlítése s ezzel a brit harci szellem megtörése volt. A háború végéig a német légierő 78 alkalommal bombázott brit városokat – főként Londont –, összesen több mint 1400 embert megölve és közel 3500-at megsebesítve. Mivel a lassú, könnyű célpontot nyújtó léghajókat a brit légvédelem könnyedén megsemmisíthette volna, a támadásokra szinte kizárólag éjszaka került sor – ennek pedig volt egy váratlan következménye is.
Az ellenség ugyanis ezzel a brit lakosok legszentebb magánéletébe tört be, akiknek a légiriadók vagy a potyogó bombák, felcsapó lángok miatt
Ismerve a viktoriánus időkből örökölt brit mentalitást és szemérmességet, az a rémes eshetőség, hogy egy szál hálóingben, testük jelentős részét közszemlére téve mutatkozzanak „társaságban”, sokaknak – főként a nőknek – legalábbis vetekedett egy házukat érő bombatalálat borzalmaival.
A szezon újdonsága
Mit lehet ilyenkor tenni? Nos, a lapokban hamar megjelentek az első tanácsok, melyekben az állt, az emberek készítsenek az ágyuk mellé egy köpenyt, esetleg egy fejükre húzható kendőt, de A könnyű anyagból, laza szabással készült kabát és nadrág együttese hamarosan nagy népszerűségre tett szert, sok magazinban kifejezetten „a szezon újdonságaként” írtak róla.
A pizsamák jóval praktikusabbak voltak egy légitámadás esetén, mint a hálóingek, de természetesen a vásárlóiknak nem a praktikusság volt az egyetlen szempontjuk.
A zeppelinpizsamák készülhetnének egyszerű gyapjúból is, de anyaguk sokkal gyakrabban kínai, esetleg japán selyem. A legkedveltebb színek a sötétkék és a halvány rózsaszín”
– jegyezte fel a Guardian egy fanyalgó újságírója 1915 augusztusában. Voltak azonban, akik lelkesebben álltak az új divathullámhoz.
Szeretnék egy kis zep-pánikot, hogy felvehessem. Persze nem akarom, hogy bárki meghaljon”
– írta egy divatlap szerkesztője új, fekete selyempizsamájáról.
A bombatámadások emellett nagy keresletet teremtettek a zilált frizurát eltakaró, stílusos, fejre köthető sapkák iránt is, ám a pizsamákkal ellentétben ezek hamar kimentek a divatból.
A pizsama viszont máig velünk maradt, és ez a ruhadarab is így a Zeppelinek nemcsak a hálóköntösök eltüntetésében, de a háború utáni női divat formálásában is szerepet játszottak.
Kiemelt fotó: Dominique Gonot/Ina
