Egy belgiumi magyarokat tömörítő zárt Facebook-csoportban is feltűnt az a nyugat európai sajtóban megjelenő hírre utaló bejegyzés, miszerint egy új intézkedés nyomán minden belga gyógyszertárban ingyenesen beszerezhető jódtartalmú tabletta, ami köztudottan nukleáris baleset esetén nyújthat védelmet. Ez eddig a belga erőművek 20 kilométeres körzetében működött így, mostantól viszont a gyűrű már 100 kilométeres, magyarán az egész országot lefedi.
Nyilván érdekes kérdés, hogy mi történt, és Magyarországon alkalom adtán hol szerezzünk be jódot, mikor és miért lehet rá szükségünk?
Rutin eljárás
Nukleáris baleset, üzemzavar esetén a hatóságoknak kötelessége értesítenie más országok társszerveit, ilyen jelzés pedig Belgiumból nem jött. Azonban a baleset-elhárítási stratégiában beálló változásokról a tagországoknak nem feltétlenül szükséges értesíteniük egymást.
Az új tudományos eredmények, tapasztalatok alapján minden atomerőművel rendelkező állam folyamatosan frissíti, felülvizsgálja nukleárisbaleset-elhárítási rendszerét. Informális csatornákon érkező hírek alapján ez történt Belgiumban is, ennek részeként módosították az óvintézkedéseket. Ez rutin eljárás, nem jelez fokozott veszélyt
– mondja a 24.hu-nak Kapitány Sándor, az Országos Atomenergia Hivatal Veszélyhelyzet-kezelési Szakcsoportjának vezetője.
Photo: Rainer Jensen/dpa
Jódtabletta kell, ha baj van
Maga a jódtabletta hazánkban is a védekezés fontos eszköze, de alkalmazására nincs egyedül üdvözítő recept. Nézzük, mikor és miért lehet rá szükség. Atomerőműben többfajta baleset történhet, a legnagyobb kockázatot jelentő fűtőelem-sérülésnél az első, ami a környezetbe kerül a jód 131-es izotópja. Mivel nemesgáz, ezért a fűtőelemből már kisebb sérülésnél is szivároghat.
Kibocsátás után gáznemű anyagként könnyen terjed az időjárási viszonyok megszabta sebességgel és irányba, ha pedig belélegezzük a tüdőből a véráramba jut. Ekkor még nem lenne nagy baj, mert a vizelettel távozna is, és nem töltene el annyi időt a szervezetben, hogy problémát okozzon. A véráramból azonban a jód a pajzsmirigybe is bekerül, ahonnan viszont nem ürülki, hanem raktározódik, és ha ott bomlik le, hosszabb távon rákos megbetegedéseket okozhat.
Az egyik kimenetele bizonytalan, a másik jelentős erőforrásokat igényel
A nagy kérdés az, hogyan és mikor osszák ki a lakosság tagjainak. Az egyik verzió, hogy előre az emberek kezébe adják azzal a megkötéssel, hogy amint elhangzik a figyelmeztetés vegyék be a tablettákat. Nem túl bonyolult, a csomagoláson ott az adagolás és az is, milyen időközönként kell ismételni. A másik lehetőség, hogy csak veszélyhelyzet esetén kezdik el kiosztani.
Fotó: Thinkstock
A dilemma pedig abból adódik, hogy előbbi módszer kimenetele bizonytalan, utóbbi pedig jóval nagyobb szervezettséget igényel. Ezért a sok helyen kombinálják a kettőt.
Magyarországon a jelenleg érvényes balesetelhárítási terv szerint a paksi atomerőműtől három kilométeren belül fekvő apró település, Csámpapuszta lakóit veszélyhelyzetben azonnal kitelepítik, ezen a körön kívül pedig veszélyhelyzet esetén szervezetten osztják ki és teszik elérhetővé a lakosság számára nagyon rövid időn belül a jódtablettákat
– mondja a szakember.
Tényleg nagyon gyorsan reagálnak, de erről később, most még jódozzunk: miért nem kaphatunk mindannyian?
Egyes pajzsmirigyműködéssel kapcsolatos betegségek esetén súlyos rosszullétet is okozhatnak a jódtabletták, és néhány tanulmány szerint 60-70 éves kor felett már vészhelyzetben is többet árthat, mint használ. Ezeken túl:
- Nem várható el senkitől, hogy mindig mindenhol ott legyen nála a jódtabletta.
- A lejárt szavatosságú gyógyszerek begyűjtése, ellenőrzése, cseréje hatalmas adminisztrációs és gyakorlati munka.
- Mi van akkor, ha tényleg katasztrófa történik, de sokan már a szükségesnél korábban tévedésből bevették a kiosztott adagot? Hogyan lehet ezt megelőzni?
Ezért a magyar rendszer inkább a szervezett óvintézkedésre épít.
Fotó: Thinkstock
Potenciális és általános vészhelyzet
Minden nukleáris balesetnek, illetve a beleset következményeként fellépő radioaktív kibocsátásnak előjelei vannak, például üzemi paraméterek megváltozása, a fűtőelemek melegedése, a hűtővíz szintjének csökkenése, stb. A kedvezőtlen üzemi paraméterek vagy események esetén az erőmű értesíti a központi szerveket – ekkor potenciális vészhelyzetről beszélünk.
Ha az üzemi paraméterek tovább romlanak, elrendelik a létesítményi vészhelyzetet, az atomerőmű vészhelyzeti üzemmódra áll át. Amennyiben fennáll a lakosságot érintő radioaktív kibocsátás lehetősége, általános veszélyhelyzetet hirdetnek ki.
A lakosság szempontjából még ilyenkor sem biztos, hogy érintő őket az üzemzavar, azonban három kilométeres körzetben megelőző jelleggel megkezdődik a kitelepítés. A következő lépésben – az időjárási körülményektől, a kibocsátás várható terjedésétől függően – a távolabb élőket hangosbemondón, a katasztrófavédelem és a rendőrség segítségével »személyesen«, valamint a helyi és országos médián keresztül értesítik a helyzetről, és a tennivalókról
– mondja Kapitány Sándor.
A potenciális vészhelyzet előállta után egy órán belül feláll az a többek között katasztrófavédelmi, sugárvédelmi és meteorológiai szakemberekből álló stáb, amely elemzi a helyzetet és dönt az azonnal foganatosítandó intézkedésekről, a gépezet működésbe lendül.
Jód, bezárkózás, kitelepítés
A sürgős óvintézkedések három fokozatából az egyik az ingyenes jódtabletták kiosztása, amelyek a helyi önkormányzat épületeiben, a háziorvosi rendelőkben és elosztóraktárakban vannak elhelyezve. Alapvető óvintézkedés emellett az elzárkóztatás, ami azt jelenti, hogy az érintett körzet lakosságát arra kérik, zárjanak be ajtót, ablakot, húzódjanak a ház legbelső részeibe.
Photo: Rainer Jensen/dpa
A gáz halmazállapotú jódtól az elzárkózás nem véd, arra ott a tabletta, a por alakban terjedő szilárd szennyeződést viszont ki tudjuk zárni, és a falak védelmet nyújtanak a sugárzástól. A legkomolyabb fokozat pedig a kimenekítés, amikor a lakosságot az előre elkészített terv szerint buszokkal és teherautókkal a kijelölt befogadóállomásokra viszik.
A baleset-elhárítási rendszerről, és ezen belül a jódtabletták kiosztásának módjáról kormányrendelet gondoskodik, illetve az ezen jogszabály alapján létrehozott országos nukleárisbaleset-elhárítási terv, ami minden eshetőséget figyelembe véve tartalmazza a teendőket egészen helyi szervezeti szintekig lebontva.
Az országos nukleárisbaleset-elhárítási terv nincs közzétéve, azonban a hozzá kapcsolódó részletes útmutatók az Országos Atomenergia Hivatal honlapján elérhetőek.
Kapitány Sándor összegzése szerint tehát nukleáris baleset esetére rendszeresen frissített intézkedési terve van Magyarországnak is, melynek ismételt felülvizsgálata épp most zajlik. A jódtabletták kiosztásának kérdéséről, mármint hogy előre vagy csak veszélyhelyzetben történjen, nemzetközi szinten máig is folyik a vita, melyben a legújabb iránymutatást a WHO 2017. végén adta ki.
Kiemelt képünkön egy elhagyott üvegház látható Csernobilban
Fotó: Thinkstock
