Tudomány

Sokkal korábban hagyták el felmenőink Afrikát, mint eddig hittük

Kutatók egy csoportja olyan emberi csontot talált Izrael területén, melynél ősibb Homo sapienshez köthető maradvány még nem került elő Afrikán kívül. A felfedezés azt sugallja, hogy felmenőink meglepően korán érkeztek meg Eurázsiába.

Ősi állkapocscsontra bukkantak az észak-izraeli Miszlija-barlangban – számol be a The Guardian. A maradvány nagyjából 200 000 éves, így jóval idősebb, mint bármely eddigi, Afrika területén kívül azonosított Homo sapiens lelet.

A korábbi genetikai, fosszilis és régészeti adatok mind azt igazolták, hogy az első emberek 60 000 éve érkeztek meg Eurázsiába. Az utóbbi időkben azonban sorra kerülnek elő azok a bizonyítékok, melyek ellentmondanak az eddigi elméletnek.

Miszlija azt jelenti, hogy a modern emberek nem 100 000 éve, hanem 200 000 éve hagyták el Afrikát

– mondta Iszrael Herskovic, a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa és a csapat vezetője. A szakértő szerint a felfedezés alaposan átírja a fajunk evolúciójáról kialakított képet.

Az izraeli kövület azt sugallja, hogy a Homo sapiensek több hullámban érkeztek meg Eurázsiába. Nem lehetetlen, hogy a közel-keleti emberpopulációk más helyi csoportokkal is keveredtek.

A jól konzerválódott felső állkapocscsonthoz nyolc fog tartozik. Bár a fogak valamivel nagyobbak a megszokottnál, a kutatók tanulmányukban azt írják, a lelet a Homo sapiens jellegzetességeivel rendelkezik. A maradvány közelében különböző kőeszközöket is találtak, melyek alapján a barlang lakói kifinomult vadászok voltak.

Miszlija-barlang (kép: Rolf Quam)

A leletek szénizotópos elemzése azt mutatja, hogy az állkapocs és a tárgyak 177 000 – 194 000 évesek. A klimatikus modellek szerint az érintett időszakban a Közel-Kelet több periódusban is nedves és lakható volt.

Herskovicék úgy vélik, hogy a régió a korszakban egyfajta kereszteződés lehetett, ahol a különböző emberfajok találkozhattak. A genetikai elemzések már korábban igazolták, hogy őseink más embertípusokkal is keveredtek, az új felfedezés pedig azt sugallja, hogy ez a keveredés már nagyon korán megkezdődött.

Az ú leletek az érintett embercsoport sorsáról is árulkodnak. A modern populációkon végzett genetikai analízisek szerint minden mai ember egyetlen csoporttól eredeztethető, melynek tagjai nagyjából 60 000 éve szóródtak szét. Ez azt jelenti, hogy a Miszlija-barlang lakóinak napjainkban nem élnek leszármazottai.

Úgy tűnik, hogy a korai eurázsiai populáció sikertelen volt, és a vonal végül kihalt. Igaz, az sem lehetetlen, hogy a csoport genetikai nyomait végül egy később érkező populáció nyelte el.

(Kiemelt kép: Rolf Quam)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik