Tudomány

Egy folyó eltűnése miatt alakulhatott ki az egyik legkorábbi civilizáció

24.hu
24.hu

2017. 11. 29. 16:09

Az Indus-völgyi civilizáció az emberiség egyik legelső civilizációja volt, amely Krisztus előtt 2500-1700 között élte fénykorát. A civilizáció egyik érdekessége, hogy bár a mezőgazdaságnak köszönhetően vált meghatározóvá, a régészeti adatok alapján sok nagyobb városa távol feküdt a bővizű folyóktól.
Korábban a témában:

A világ városainak többsége még napjainkban is édesvizek mellett helyezkedik el. Éppen ezért különös, hogy 4600-3900 évvel ezelőtt miként alakulhattak ki hatalmas települések az Indus és a Gangesz között, a bővizű folyóktól igen távol.

A 19. században földrajztudósok egy csoportja arra jutott, hogy az Indus egyik mellékfolyója, a Szatledzs, egykor több ősi városon is keresztül futott. Egy közelmúltban megjelent tanulmány azonban cáfolja ezt az elképzelést – számol be az IFLScience.

Az egykori és mai mederből származó üledékminták azt mutatják, hogy a Szatledzs jelenlegi folyása 8000 éve alakult ki, jóval a városok felemelkedése előtt.

Mikor a populáció évezredekkel ezelőtt elkezdett a régi meder környékén koncentrálódni, már csak időszakosak voltak a helyi vízfolyások. Így kérdéses, hogy hogyan tudtak az emberek elegendő vizet gyűjteni a száraz évszak alatt – már csak azért is, mert eddig nem találtak nagyobb gátakra utaló nyomokat. Az új tanulmány szerzői szerint az ősi civilizáció a talajvizet használhatta fel.

Sanjeev Gupta, az Imperial College London munkatársa és a csapat tagja úgy véli, a Szatledzs eltűnése akár hasznos is lehetett. A régió nagyobb folyói gyakran okoznak áradásokat, melyek sokszor a településeket is fenyegetik. A csapadékosabb években még a Szatledzs kiszáradt medrének időszakos vizei is veszélyt jelenthettek.

Korábban úgy hitték, hogy a folyó irányváltása miatt váltak lakatlanná a helyi városok, most azonban valószínűbbnek tűnik, hogy épp a Szatledzs eltérülése után lett alkalmas a térség a megtelepedésre.

A folyók a torkolatnál gyakran változtatnak az áramlásukon, igaz, az átalakulás ritkán jelentős. Bizonyos tényezők, például egy nagyobb földcsuszamlás, viszont drámai hatással lehet a folyókra. Egy idén áprilisban megjelent tanulmány egy olyan esetet ír le, amikor két völgy találkozása miatt váltott irányt az egyik folyó. A jelenség hátterében ráadásul a klímaváltozás állt.

(Kiemelt kép: Kk himalaya/Wikimedia Commons)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.