A sárkányhoz hasonlatos lény a repülő őshüllők, a pteroszauruszok rendjébe tartozik, amelyek a késő triásztól a kréta kor végéig éltek. A mostani lelet a góbi sivatagból került elő, az állat 70 millió éve pusztulhatott el, és a szárnyas hüllők Azhdarchidae családjába tartozott.
Méretei lebilincselőek:
De közel sem voltak olyan vaskosak, hiszen a repülő életmódhoz alkalmazkodva csontjaik vékonyak és gyengék a földön trappoló óriásokéhoz képest. Akárcsak a mai madaraké.
Ez az oka annak is, hogy mindmáig kevés Azhdarchidae-maradvány került elő, így a tudósok még ezt a leletet sem tudták fajhoz kötni.
Abban egyetértés mutatkozik, hogy ezek az állatok szárnyukat járásra is használták, a földön „négy lábon jártak”, ahogy a fenti ábrán látható Quetzalcoatlus. Az viszont már vita tárgya, hogy vajon a levegőből lecsapva ragadták el zsákmányukat – kisebb dinókat –vagy a földön haladva kapkodták össze őket, mint a mai gólyák.
