A létező bolygóformálódási elméletek szerint a hatalmas NGTS-1b nem alakulhatott volna ki parányi csillaga mellett – számol be a Science Daily. Az NGTS-1 ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy elegendő anyagot gyűjtsön egy jupiterszerű égitest létrehozásához.
A NGTS-1b azonban egy gázóriás, mérete és átlaghőmérséklete alapján a „forró Jupiterek” közé sorolható. Naprendszerbeli rokonával ellentétben viszont igen közel kering csillagához: az NGTS-1b és az NGTS-1 közti távolság a Nap-Föld távolság 3 százalékát teszi ki.
A gazdacsillag, az NGTS-1 kifejezetten kicsi, átmérője és tömege is fele a Napénak. Peter Wheatley, a Warwicki Egyetem munkatársa szerint az objektum mérete megnehezítette az óriási exobolygó azonosítását.
Az ezen vörös M törpéhez hasonló csillagok valójában a leggyakoribbak az Univerzumban, így lehetséges, hogy sok efféle óriási bolygó vár még felfedezésre
– tette hozzá a szakember.
Az NGTS-1b az első exobolygó, melyet az Atacama-sivatagban található, 12 teleszkópból álló Next-Generation Transit Survey (NGTS) mutatott ki. A szakértők a vörös törpe fényének időszakos elhalványulása alapján következtettek a bolygó jelenlétére. Az adatokat felhasználva aztán a kutatók becsléseket adtak az égitest méretére, tömegére, helyzetére és pályájára.
Daniel Bayliss, a Warwicki Egyetem szakértője és az új tanulmány vezető szerzője szerint az NGTS-1b felfedezése hatalmas meglepetés. A következő cél az, hogy kiderítsék, mennyi hasonló objektum létezhet még.
(Kiemelt kép: University of Warwick/Mark Garlick)
