Kívülről sem az igazi
Az első felmerülő kérdés az lehet, hogy külső fertőtlenítőként mennyire hatásosak a különféle szeszesitalok. A vizsgálatok szerint, ami az alkoholkoncentrációt illeti, a külső fertőtlenítésre mind az izopropanol, mind az alkoholos italokban is megtalálható etanol 70 térfogatszázalékos vizes oldatként a leghatékonyabb.
Mindkét alkoholfajta úgy hat, hogy bejut a kórokozó sejtek belsejébe, és ott kicsapja a fehérjéket, elpusztítva azokat. A 70 százalékosnál töményebb alkohol túl gyorsan elpárolog ahhoz, hogy megfelelő hatást fejtsen ki, az ennél hígabb pedig kevésbé hatékony a fertőző ágensek ellen.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a kevésbé nagy alkoholtartalmú italoknak ne lenne valamennyi fertőtlenítő hatása, főleg, hogy ehhez a hatáshoz az alkohol jelenlétén túl más tényezők is hozzájárulhatnak.
- A komló (sör) például hatásos fegyver bizonyos baktériumok ellen.
- A vörösbor pedig alacsony alkoholtartalmához képest meglepően jó fertőtlenítő, valószínűleg savtartalma, és a benne található más összetevők miatt.
Azonban a legtöbb ital, ideértve a 40 százalékos töményeket, csak nagyon csekély hatást tud felmutatni külső fertőtlenítőként használva, ha tehát igazán hatásos külső antibakteriális szert keresünk, az ennél erősebb italok között kell válogatnunk.
Ezen a ponton el is érkeztünk az első nagyobb problémához az alkoholos italokkal való fertőtlenítéssel kapcsolatban: az etanol ugyanis rengeteg vizet von el a sejtektől, ezért szárítja a bőrt. Ami a fő oka annak, hogy élő szövetek külső fertőtlenítésére általában izopropanolt alkalmaznak. Tehát egyéb hozzáadott anyagok nélkül De ettől az apróságtól most tekintsünk el, és nézzük meg, mi történik, ha az alkohol bekerül a szervezetbe.
Pálinkával gargarizálni?
A belső fertőtlenítéssel a legnagyobb probléma, hogy a fentiekben említett fertőtlenítő hatások kiváltásához megfelelő időre is szükség van. Már egy 40 százalékos vodka is képes lehet elpusztítani a baktériumok kis részét, ha legalább 1 percig érintkezik velük.
És míg ezt a száj esetében akár meg is lehet oldani, a szervezet többi részén jóval problémásabb célba juttatni és ott is tartani a fertőtlenítőt.
Ez a teória rögtön értelmét veszti, ha egy kicsit is belegondolunk abba, miről van szó.
#1 INFLUENZA
Az influenza ugyanis valóban a légutakat fertőzi meg elsőként, amelyek egy kis szakaszon közösen futnak a nyelőcsővel. De mire az első tünetek jelentkeznek, a kórokozók már rég a véráramban vannak. Vagyis ebben az esetben vérünk alkoholtartalmát kellene 70 százalékosra emelni, hogy elbánjunk a vírusokkal, ami viszont összeegyeztethetetlen az élettel (már a 0,4 százalékos véralkoholszint is életveszélyes).
Ez tehát ez nem fog működni.
#2 MEGFÁZÁS
De mi van, ha csak egy kis megfázásról van szó? A fájó torokra jó lesz az ital? A hatás ebben az esetben is kétséges, hiszen ahhoz, hogy az alkohol fertőtleníteni tudjon, valamelyik igen erős fajtáját percekig a torkunkban kellene tartanunk.
És ha ez netán sikerülne is (próbált már valaki 70 százalékos alkohollal gargarizálni?!), akkor is csak a légutaink egy nagyon pici részét értük el, mielőtt az alkohol a nyelőcsövön át a gyomorba távozna. Az orrban, és a légcső garat alatt részeiben pedig továbbra is vígan fognak szaporodni a vírusok.
#3 TOROKFÁJÁS
Ami a torokfájást illeti, az alkohol ebben annyit segíthet, hogy megváltoztatja a fájdalomérzetünket, így lehetséges, hogy egy kicsit kevésbé érezzük a torkunkat elviselhetetlennek. A mellékhatások miatt ugyanakkor ezzel nem tanácsos kísérletezni.
Az etanol ugyanis, ahogy már említettük, vizet von el a sejtektől, így kiszárítja a vele érintkező szöveteket, amelyek ennek hatására sérülékennyé válnak, torkunk tehát sokkal rosszabb állapotba kerülhet, mint amilyenben előtte volt.
Az alkoholos italok ráadásul vizelethajtó hatásúak is, a kiszáradás pedig további bonyodalmakat okozhat a beteg szervezetben.
Gyomorbajra talán jó lesz?
A légutak fertőtlenítésére tehát az alkohol nem igazán jó, de mi a helyzet a gyomorral, ha már egyszer úgyis ott köt ki az ital?
Ebben az esetben részben szintén az a probléma, mint a vérnél:
- Hiába iszunk magas alkoholtartalmú italokat, a gyomorba érve azok felhígulnak, és veszítenek fertőtlenítő hatásukból.
- Ha pedig nagy mennyiségű töményet veszünk magunkhoz, az súlyosan károsíthatja a gyomor nyálkahártyáját is, ami még súlyosabb problémákhoz vezethet.
A másik gond az úgynevezett gyomorfertőzések alkoholos gyógyításával, hogy ezek esetében többnyire nem a gyomorban, hanem a bélrendszer alsóbb részeiben tenyésznek a kórokozók.
A szervezetbe került alkoholnak viszont
- nagyjából 5 százaléka már a szájból,
- 20 százaléka pedig egyenesen a gyomorból felszívódik,
- a maradék jelentős részét pedig lebontja a főleg a gyomorban és a májban aktív alkohol-dehidrogenáz enzim.
A fertőtlenítésre szánt italnak tehát legfeljebb egy nagyon kicsi része jut el a vékonybelekbe, ahol a fertőzések java aktív. A már említett koncentrációproblémák miatt pedig arra sem lesz alkalmas az ital, hogy ha a fertőzés az étellel együtt kerül be a szervezetbe, azt helyben elpusztítsa.
Jó, jó, de mi van a megelőzéssel?
Az alkoholos italokkal kapcsolatban két módon merülhet fel a betegségmegelőzés kérdése.
Egyrészt vannak, akik azt állítják, hogy bizonyos italok ellenállóbbá tesznek a betegségekkel szemben, így ha rendszeresen fogyasztjuk ezeket, a kórokozók nem képesek megtelepedni bennünk. Ebben van is némi igazság, a hatásnak azonban semmi köze nincs az italok alkoholtartalmához.
#1 VÉRKERINGÉS – BOR ÉS BARNASÖR
ezek azonban az italokban található antioxidánsoknak és más összetevőknek köszönhetőek, nem pedig az etanolnak és a fertőtlenítésnek.
Amit az is megerősít, hogy néhány új eredmény szerint a vörösborfogyasztással elérhető vérkeringést javító hatások szőlőevéssel és alkoholmentes szőlőlevek ivásával is reprodukálhatók.
#2 FERTŐZÖTT IVÓVÍZ – BOR ÉS SÖR
A megelőzésre adott másik, különösen távol-keleti, dél-amerikai utazások előtt felmerülő jótanács, hogy ha olyan helyen tartózkodunk, ahol az ivóvíz különböző kórokozókkal fertőzött, jobban járunk, ha bort vagy sört fogyasztunk, ezekben ugyanis nem élnek meg a kórokozók.
A helyzet azonban az, hogy ez sem feltétlenül igaz.
Bár a sör- és a borkészítés folyamata valóban sok patogénnel leszámol, a vizsgálatok szerint egy sor olyan mikroba létezik, amelyik az alacsony (vagy akár magas) alkoholtartalmú italokban tökéletesen jól elboldogul. Így egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a helyi szeszesitalok biztonságot nyújtanak azon kórokozókkal szemben, amelyek a vízben jelen vannak.
Ha importált sört vagy bort iszunk, azzal persze már más a helyzet, de ha a napi teljes folyadékbevitelt ezekkel próbáljuk pótolni, rövidesen másfajta gondjaink támadhatnak, különösen ha meleg éghajlatú területen tartózkodunk.
Szóval, ha kolerával vagy más, vízben is tenyésző kórokozóval fertőzött területen tartózkodunk, abban az esetben is jobban járunk ha palackozott üdítőt, forralt vagy fertőtlenített vizet iszunk – és ezzel is mosunk fogat -, mint hogyha alkohollal próbáljuk megelőzni a fertőzéseket.
