Donald Trump amerikai elnök egy percig nem titkolta, hogy a környezetvédelem nem szívügye, kis túlzással: nem vesz tudomást a globális felmelegedés tényéről, a várható hatásokról szóló tanulmányokat handabandának tartja. Június 1-jén pedig bejelentette: az Egyesült Államok kilép az egyébként óriási sikerként értékelt globális klímavédelmi egyezményből.
Ezzel egyébként Nicaraguával és Szíriával került egy platformra, a világ összes többi országa komolyan veszi a fenyegetést és hajlandó tenni ellene azzal, hogy érdemi kibocsátás-csökkentést vállal a párizsi klímamegállapodás keretében.
Aztán eljött az idei hurrikánszezon – Trump elnöksége alatt az első – és a természet KO-val küldte padlóra az amerikai elnök álláspontját. A Harvey már 33 halálos áldozatot szedett, Texas állambeli Houston nagy része víz alá került, tízezrek veszítették el otthonukat, a hurrikán pedig már a szomszédos Louisiana államot is elérte, és úton van a következő hatalmas vihar. A pusztításról és az elkeseredett küzdelemről itt olvashat részleteket.
No, de mi köze a klímaváltozásnak Harveyhoz?
Az éghajlatváltozás hatására egyre erősebb trópusi viharok pusztítanak világszerte, és a helyzet a jövőben – évtizedek tendenciájaként – még rosszabb lesz
– erősíti meg a 24.hu-nak Mika János éghajlatkutató, az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
Iszonyatos erejű trópusi ciklon
A legjobb, ha az elején kezdjük. A karibi térségben hurrikánnak, Délkelet-Ázsiában tájfunnak nevezett légköri jelenségek a trópusi ciklonok, keletkezésükhöz hatalmas, meleg vízfelszín szükséges. Trópusi tengerek felett születnek az Egyenlítőtől mindkét irányban az 5. és a 20. szélességi kör között.
A meleg, páradús levegő a magasba emelkedik, a Coriolis-erő hatására forogni kezd, mígnem több száz kilométer átmérőjű zivatarfelhő-örvények jönnek létre. (Az Egyenlítő közvetlen közelében azért nem keletkeznek, mert ott csekély a Coriolis-erő.)
A trópusi ciklon állandó mozgásban van, és amíg a meleg, nedves levegőből elég utánpótlást nyer, folyamatosan növekszik és erősödik. Ebből következően viszont ha szárazföld illetve hidegebb vízfelület fölé ér, veszít energiájából és idővel elenyészik. Ám előtte még embertelen pusztításra képes a partvidéken, ennek vagyunk tanúi az Egyesült Államok délkeleti részén.
Három fronton támad
Ami a hurrikán pusztítását illeti, három tényezővel kell számolni:
- A brutális szél okozta károk.
- Az erős szél hatalmas hullámokat kelt, amelyek elöntik a szárazföldet – ezt nevezzük vihardagálynak, előfordulhatnak akár 8-10 méteres hullámok is – gyakorlatilag a szél „kifújja” a tengervizet a partra.
- A trópusi ciklon komoly mennyiségű csapadékot szállít, özönvízszerű esővel árasztja el a földet
– sorolja Mika János.
Ez utóbbi a Harvey kapcsán különösen érdekes: az amerikai meteorológiai szolgálat miatta egészítette ki két új színnel csapadéktérképét . Eddig a maximális érték a maximum 380 mm vagy a feletti csapadékmennyiséget jelentette – most viszont már van egy 500-760 mm, és egy 760 mm-t meghaladó kategória is. Korábban nem volt rá szükség, de Harveyból most Dayton közelében közel 1000 milliméternyi eső hullott rövid idő alatt, 15 másik térségben is megközelítette vagy elérte a 760 millimétert.
Több nem lesz, csak erősebb
És itt jön a képbe a klímaváltozás. Az elmúlt évtizedek és az ugyancsak évtizedekre előremutató klímamodellek mind azt támasztják alá, hogy a globális felmelegedés hatására egyre durvább trópusi viharok fognak kialakulni.
A számuk összességében nem növekszik, marad az évi 14-21 hurrikán, ám ezen belül több lesz a nagy pusztítást okozó, aktív, komoly szélerősséggel lecsapó vihar
– mondja az éghajlatkutató.
Az erősebb hurrikánok nemcsak nagyobb pusztítást okoznak a partvidéken, hanem tovább megmarad az energiájuk is, magyarul hosszabb ideig tombolnak, messzebbre jutnak a szárazföldön. A mérsékelt égövre hurrikánként így sem fognak eljutni, de Észak-Amerika beljebb fekvő területeinek lakói mindenképp találkozni fognak olyan hurrikánnal, ami addigra erőteljes mérsékeltövi ciklonná „szelídül”.
Nem vagyunk tehetetlenek
Mika János fontosnak tartja kiemelni: a hurrikán okozta károk mértéke, a természet elemi dühöngésén túl, függ az úgynevezett kitettségtől illetve sérülékenységtől is.
- Az előbbi természetföldrajzi kérdés: a domboldalra épült házakat, városrészeket például földcsuszamlás veszélyezteti heves esőzések során, míg az ártérben, „mélyedésekben” élőket az elöntés fenyegeti.
- A sérülékenység társadalomföldrajzi meghatározottság: katasztrófa idején milyen az információáramlás, milyen a házak minősége, építőanyaga, a lakosoknak milyen lehetőségeik vannak a menekülésre?
A természet erejét az ember ma még nem képes szabályozni, de fenti két tényezőn keresztül lehetséges a beavatkozás, az előrelátó, tudatos szervezés, amivel csökkenthetők a károk és életeket lehet megmenteni.
Kiemelt kép: Getty Images/Scott Olson
