Az EBLM J0555–57Ab egy kettős rendszer tagja, egy nála jóval nagyobb csillag körül kering. A szakértők szerint a rendkívül apró objektum mérete alapján épp a csillagok közé sorolható. Alexander Boetticher, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és a tanulmány társszerzője úgy véli, felfedezésük rámutatott, hogy milyen kicsi is lehet egy csillag.
Bár az EBLM J0555–57Ab csillagnak mondható, mégis rendkívül halvány: 2000-3000-szer fakóbb a Napnál. A szomszédos, jóval nagyobb és fényesebb EBLM J0555–57A miatt igen nehéz volt felfedezni.
Olyan, mintha egy gyertyát próbálnánk megvizsgálni egy világítótorony mögött
– állapította meg Amaury Triaud, a kutatócsapat tagja. Éppen ezért amikor az EBLM J0555–57Ab elhaladt nagyobb társa előtt és kitakarta annak fényét, a szakértők nem tudták, hogy egy csillaggal van dolguk.
Ezzel az úgynevezett tranzit módszerrel általában exobolygókat fedeznek fel, és a csillagászok is először úgy hitték, hogy egy újabb bolygóra bukkantak. A későbbi elemzések – például a tömeg megbecslése – után derült ki, hogy valójában egy apró csillagot találtak.
Az efféle kicsi, halvány és hűvös csillagok körül olyan bolygók alakulhatnak ki, melyeken a folyékony víz, és így akár az élet is megjelenhet. Ez persze egyelőre csak feltételezés.
Az apró objektumokról még rengeteget kell tanulnunk. A Nap tömegénél 20 százalékkal kisebb tömegű csillagok rendkívül gyakoriak az Univerzumban, mégis nagyon nehéz felfedezni őket. Az új égitest megtalálása segíthet ezen parányi objektumok megértésében.
A csillag valószínűleg a legkisebb természetes fúziós reaktor, melyről tudunk
– mondta Triaud. A szakértő hozzátette: laboratóriumban ugyan próbáljuk lemásolni a fúziót, de alapvetően a természetben ennél kisebb nem lehet.
