A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy pontosan mennyi tömegre is van szüksége egy csillagnak ahhoz, hogy valóban csillag legyen. Az égitestek gáz- és porfelhőkből születnek, melyek előbb gömbbé állnak össze, majd megfelelő tömeg után beindul az objektumok magjában a fúzió. Ha azonban a reakció nem jön létre, nem beszélhetünk csillagról. Ilyen esetekben barna törpék alakulnak ki, melyek se nem bolygók, se nem csillagok.
A csillagászokat éppen ezért érdekli, hogy hol is lehet a bűvös határ? Trent Dupuy, az austini Texasi Egyetem szakértője, valamint Michael Liu, a Hawaii Egyetem kutatója most úgy véli, megtalálta a választ. Eredményeikről az Amerikai Csillagászati Szövetség 230. találkozóján számoltak be.
Dupuy szerint amikor felnézünk az éjszakai ég fényes csillagaira, valójában nem látjuk a teljes igazságot. A kutató úgy véli, hogy annak megértése, hogy bizonyos esetekben miért nem alakul egy nagy objektum csillaggá, legalább olyan fontos, mint a csillagformálódás megismerése.
A csapat nem csupán a szükséges tömeget, de a szükséges hőt is megállapította. A szakértők szerint ha egy égitest 1 300 Celsius-foknál hidegebb, akkor nem csillaggá, hanem barna törpévé válik.
Dupuy-ék természetesen nem csak úgy a hasukra csaptak: nagyjából 10 évet töltöttek ultrahideg kettős rendszerek elemzésével. Ezen párok tagjai vagy barna törpék, vagy kis tömegű csillagok. A kettős rendszerek elemzése azért hasznos, mert az égitestek méretének és keringésének elemzésével a tömegük is kiszámolható. Az ultrahideg párok vizsgálata egy kicsit nehezebb, hiszen a barna törpék sokkal halványabbak a csillagoknál – éppen ezért kifinomult távcsövekre volt szükség a kutatáshoz.
A csapat által becsült tömeg alacsonyabb, mint amire a korábbi elemzések utaltak – a legtöbb számítás a Jupiter tömegének 75-szörösét adta meg. Ezen tömeg felett az objektumok nem tudnak elég hűvösek maradni ahhoz, hogy ne induljon be bennük a fúzió.
Bár a barna törpék tömegének felső határát már ismerjük, az alsó határ továbbra is kérdéses. A barna törpék és a gázóriások közti választóvonal meghatározása pedig szintén igen fontos feladat.
