Tavaly a zátony északi harmadának 95 százaléka fehéredett el, igaz, a jelenlegi katasztrófa nem ezt a régiót, hanem a terület középső részét érinti. Az ARC korallzátonykutató központjának új felmérése alapján eddig nagyjából 8 000 kilométernyi korall került veszélybe – nagyjából annyi, mint 2016-ban.
A jelenséget a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza – ezt pedig a globális felmelegedés váltja ki.
A korallok káprázatos színességét azok az algák hozzák létre, melyek előbb a virágállatok szöveteibe költöznek, majd ott szimbiózisban élnek tovább a gazdatesttel. Míg az algák tápanyagokat nyújtanak a koralloknak, addig a virágállatok biztonságos helyet adnak.
Ha a víz felmelegedik, az algák egyszerűen elpusztulnak, ez pedig a korallokat is veszélybe sodorja. Tavaly a klímaváltozás és a rendkívül erős El Nino miatt több millió virágállat került a végléges pusztulás peremére. Jelenleg ugyan nem jelentkezik veszélyesen az El Nino, az élőlények mégis kritikus helyzetbe kerültek.
James Kerry, a vizsgálatban résztvevő szakember szerint legalább egy évtizedre lesz szükség, mire a leggyorsabban fejlődő korallok felépülhetnek. Igaz, a 12 hónapon belül megismétlődő katasztrófa sok virágállatot már végérvényesen elpusztított.
A Debbie ciklon, amely március végén tombolt Ausztráliában és az ország vizeiben, szintén nagy problémákat okozott a zátonynál. A hatalmas vihar egy 100 kilométer hosszú szakaszon okozott kárt a korallokban.
Hughes úgy véli, a zátonyt egyszerre több csapás is sújtja, igaz, a legnagyobb gond még mindig a globális felmelegedés. Ahogy a hőmérséklet tovább emelkedik, egyre több és több korall kerül majd veszélybe. Az elmúlt 19 év alatt elég volt egyetlen Celsius-foknyi melegedés ahhoz, hogy a zátonyt 4 fehéredési esemény is érje.
Mivel a Nagy-korallzátony a helyi ökoszisztéma alapja, elengedhetetlen, hogy az ausztrál kormány, illetve a világ országainak vezetői tegyenek valamit a régió megóvásának érdekében.
