Úgy tűnik, minél alaposabban vizsgálják meg a TRAPPIST-1-et, az égitest annál barátságtalanabbnak mutatja magát. Egy új analízis ugyanis rámutatott: a csillag miatt a rendszer bolygóin igazán pokoli világ alakulhatott ki.
A Vida Krisztián, a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet szakértője által vezetett kutatócsoport a NASA közelmúltban nyilvánosságra hozott nyers adatait használta fel. A szakértők a csillag fényerejének mintáját elemezték.
A legnagyobb kitörés nagyjából olyan erős volt, mint a valaha mért leghatalmasabb napkitörés, az 1859-es Carrington-esemény – egy hasonlóan veszélyes jelenség ma teljesen megsemmisítené az elektromos hálózatokat. Bár az 1859-es eset így is komoly károkat okozott a távirati rendszerben, egészségügyi kockázattal nem járt. A TRAPPIST-1 bolygóin azonban egészen más lehet a helyzet.
Mivel a kitörések közti átlagosan eltelt idő 28 óra volt, rendkívül sűrű kitettségről van szó. A kitörések ráadásul sokkal nagyobbak, mint amik általában a Földet érik.
Ha ez nem lenne elég, a helyi bolygók sokkal közelebb vannak saját csillagukhoz, mint a Föld a Naphoz, ez pedig tovább erősítheti a negatív hatásokat.
Nem túl valószínű, hogy élet van a rendszerben
Az új elemzés szerint igen kicsi a valószínűsége annak, hogy a TRAPPIST-1 égitestjein stabil lenne a légkör, ez pedig mai tudásunk szerint ellehetetleníti az élet kialakulását.
A Universe Today a közelmúltban arról is beszámolt, hogy a földi élet megóvásában a hatalmas mágneses mezőnek is komoly szerepe van. Úgy tűnik azonban, hogy a TRAPPIST-1 körül keringő égitesteknek nincs megfelelő védelme.
Az eddigi eredmények alapján ezeknek a bolygóknak a Föld mágneses pajzsánál több ezerszer erősebb mezőre lenne szükségük, ennek nyomát egyelőre nem sikerült azonosítani.
Bár a magyar kutatók tanulmányát még felül kell vizsgálni, a legújabb eredmények mégis megingathatják a TRAPPIST-1 bolygóiba vetett hitet.