A furcsa formáció természetesen nem óriások táblája, vagy idegenek nyoma. Az alakzatot ugyanis az emberek hozták létre.
Az idahói Priest-folyó felett készült felvételt nem sokkal naplemente előtt lőtték, a hegyek árnyékai ezért tűnnek olyan hosszúkásnak. A fotó nem túl változatos színeit pedig a téli időjárás – egészen pontosan a hóesés – hozta létre. És hogy mi is igazából a hatalmas sakktábla?
A fehér négyzetek azokat a területeket jelölik, melyeken korábban kivágták a fákat, helyükbe pedig csemetéket ültettek. Ezeken a területeken a lehullott hó akadály nélkül tudja beteríteni a talajt. A sötétebb részeken ezzel szemben még mindig sűrű erdős területek találhatóak, ezért ott a fák felfogják a csapadék egy részét, a földre került vékonyabb hóréteget pedig eltakarják.
Az Egyesült Államokban a földeket hasonló, sakktáblára emlékeztető alakzatba először az 1800-as években osztották fel. Akkor a kormány különböző vasúthálózatok elkészítéséhez adott át 2,6 négyzetkilométeres parcellákat. Később a területek egy részét eladták, ezeken jól koordinált fakitermelés kezdődött meg.
Mára a sakktábla kissé átalakult, immár egy-egy négyzet csupán 0,4 négyzetkilométeres. Az egyedi beosztásnak, a rendszeres újratelepítésnek valamint a szabályzott fakivágásnak köszönhetően az erdőség állandó maradt, míg a fakitermelés is tovább folytatódhatott.
A hatalmas erdőgazdálkodási területet átvágó egyenes vonal egy út. A parcellákat balról a Priest-folyó határolja, amely a Selkirk-hegységen fut keresztül. Korábban a folyón zajlott a kivágott fák elszállítása, de 1968-ban a kormány úgy döntött, a vad és festői vizet meg kell óvni, így betiltották a használatát.
