A közelmúltban felfedezett rovar egy másik gubacsdarázs faj, a Bassettia pallida egyedeit támadja. Az élőlények fákra növő apró fészkekben, úgynevezett gubacsokban fejlődnek. Az élősködő állatok így a gazdafából nyerik ki a növekedésükhöz szükséges tápanyagokat. Amikor a gubacsdarázs kifejlődik, általában kirágja magát odújából, majd útnak indul. Néhány példánynál azonban más a helyzet.
A szakértők egy új elemzés során azt találták, hogy bizonyos darazsak ahelyett, hogy kirepülnének a gubacsból, fejükkel elzárják az apró kijáratot, és egyszerűen elpusztulnak. A kutatók szerint a jelenség oka az, hogy egy másik parazita darázs manipulálja a fejlődő rovarokat. Miután az élőlények kijáratot rágtak a gubacsból, meghalnak, az őket irányító rovarok pedig elkezdik felfalni a tetemüket.
Hogy megértsék a tudósok, hogy miért veszik rá a rovarok a kijárat eltömítésére a gazdaállatokat, megvizsgáltak néhány gubacsot. Kelly Weinersmith, a Rice Egyetem kutatója szerint azok a gubacsőr darazsak, melyeknek a fakérgen is át kellett küzdeniük magukat, háromszor akkora valószínűséggel estek csapdába és pusztultak el, mint azok, melyek csupán a gazdarovar fején verekedték át magukat.
A kutató úgy gondolja, hogy a manipuláció elsődleges célja az, hogy a gyengébb rágóképességekkel megvert gubacsőr darazsakat segítse a szabadulásban.
A gazdaállatokra azért van szükségük, hogy elvégezzék azt a munkát helyettük, mellyel kijuthatnak
– állapította meg Weinersmith.
Hogy a faj nőstényei hogyan juttatják be az utódokat a prédák testébe, még kérdéses. Weinersmith úgy véli, a darazsak vagy egyenesen a gazdarovarba, vagy a gazdarovart befogadó gubacsba helyezhetik el a petéiket.
Mikor a szakértők felvágták a halott darazsakat tartalmazó fészkeket, észrevették, hogy az új faj lárvái a gazdarovarokon belül helyezkednek el, az élőlények testét eszik. Weinersmith hozzátette, azt sem tudják egyelőre, hogy a parazita rovarok milyen fejlettségi szakaszban hagyják el a gubacsot.
Egy biztos: a manipulált gubacsdarazsak jóval kisebb lyukakat rágtak, mint egészséges társaik, így biztos, hogy a viselkedésük a paraziták hatására változott meg. A kutatók úgy vélik, a rovarok halálát egyértelműen nem a véletlen beragadás okozta.
Weinersmith szerint a természetben előfordul, hogy a gubacsdarazsak fogságba esnek saját fészkükben, ilyenkor azonban a rovarok feje, vagy potroha szokott beragadni. Igen ritka, hogy a rovarokat ilyen helyzetben, egy apró kijárathoz nyomott fejjel érje utol a halál.
(Via: Live Science)