Az egyetem Élettani Tanszékének szakértői a kereslet-kínálat gazdasági jelenségét vizsgálták papírdarázs-kolóniákban.
A rovarok világában természetesen nem írnak alá bonyolult szerződéseket a munkavállalók és a munkáltatók, egyszerűen arról van szó, hogy bizonyos kisebb darazsak, azaz a “segítők”, védelmet kapnak a nagyobbaktól, azaz a “főnököktől”. Cserébe a gyengébb rovarok komoly szerepet vállalnak az utódok felnevelésében.
A Dél-Spanyolországban három hónapon át zajló elemzés során a kutatók 43 fészek 1 500 lakóját jelölték meg és vetették genotípus vizsgálat alá. A tudósok a viszonylag közeli csoportok szociális viselkedését is megfigyelték.
A szakértők észrevették, hogy a fészekrakásra alkalmas helyek és a fészkelésre képes darazsak számának növelésével a segítők lustábbá váltak, kevésbé vették ki a részüket a munkából. A jelenség oka feltehetőleg az alternatív lehetőségek számának emelkedése volt. A főnökök ilyen helyzetben versenyzésbe kezdtek, és mindent megtettek, hogy maradásra bírják alkalmazottaikat.
Korábban a tudósok úgy gondolták, a hasonló rovarpopulációkban a támogató magatartást elsősorban a genetikai állomány és a segítők száma befolyásolja. Az egyetem új eredményei azonban arra utalnak, a papírdarazsaknál a piac a kulcstényező.
Lena Grinsted, a tanulmány társszerzője szerint figyelemreméltó, hogy már az élőlények társadalmi környezetének megváltoztatása is mekkora hatással van a darazsak csoporton belüli viselkedésére.
A szakértő úgy véli, az eredmények felfedték a rovarpopulációk és az üzleti világ közti párhuzamokat, így például azt, hogy bizonyos helyzetekben mindkét környezetben jobb rossz üzletet kötni, mint hoppon maradni. Grinsted hozzátette, a piaci erők egyértelműen befolyásolják a természet kereskedelmi kapcsolatait, éppen úgy, mint az emberek világát: több potenciális üzleti partner megjelenésével jobb ajánlatok közt lehet válogatni.
(Via: University of Sussex)