Nem ez az első és valószínűleg nem is az utolsó alkalom, hogy kutatók a közösségi médiában tapasztalt hatásokat használják fel új ismeretek szerzésére, lélektani folyamatok megértésére. A Facebook, a Twitter, a Snapchat, vagy az Instagram szabad utat enged az önkifejezésnek, ami közben olyan dolgokat is közlünk magukról, amit nem biztos, hogy szerettünk volna.
A Harvardi és a Vermonti Egyetem kutatói ezúttal az Instagramot vették célba, mivel szerintük az oda feltöltött képekből következtetni lehet a felhasználó idegállapotára. Mindehhez megalkottak egy gépi tanuláson alapuló algoritmust, aminek azt kellett megállapítania, hogy a feltöltött fotók gazdája küzd-e depresszióval vagy sem.
A kísérlet során 166 ember 43 950 felvételét elemezték, amihez egy olyan módszert használtak, ami színelemzéssel, metaadatok figyelembevételével, illetve arcfelismerő funkcióval kereste a depresszió jegyeit. A résztvevők között természetesen többen voltak, akiket korábban depresszióval diagnosztizáltak, akiket a szoftver az esetek 70 százalékában képes volt beazonosítani.
A kísérlet során nagyon sok változót vettek figyelembe, de volt egy, ami kiemelkedően árulkodó volt. Ez a különböző filterek, szűrők használatával függött össze, ami egyébként az Instagram egyik legfontosabb funkciója. A depressziós egyének kimutathatóan a kékes, szürkés, sötét tónusú filtereket favorizálták, míg az egészséges felhasználók a világos szűrőket használják gyakrabban.
Ennek megfelelően – ahogy az ábra is mutatja –, ha az Inkwell, vagy a Crema a kedvenc filtered, akkor lehet, hogy nincs minden rendben, viszont a Valencia, illetve az X-Pro II használata ilyen szempontból normálisnak mondható.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy e filterek jelenléte automatikusan depresszióra utalna, és a szakemberek is felhívják rá a figyelmet, hogy ez nem egyctévedhetetlen diagnosztikai eszköz, de új utat nyithat a pszichológia és a közösségi média viszonya előtt.
