Alig több mint fél éve a 17 éves szíriai lány, Yusra Mardini még egy gumicsónakban zsúfolódott össze több tucat társával, hogy átjusson Törökországból Görögországba. A lányról már ekkor kiderült, hogy különleges ember, hiszen húgával – aki szintén kiváló úszó – kiugrottak a csónakból, hogy könnyítsenek annak terhén, és szó szerint az életükért úsztak. Sikerült elérniük a görög partokat, átúsztak Törökországból.
Voltak olyanok a csónakban, akik nem tudtak úszni, így ki kellett ugranunk, hogy segíthessünk rajtuk, elég megrázó élmény volt
– mondta Mardini új otthonában, Berlinben.
Miután átkelt Európán és menedékjogot kért Németországban, Yusra végre visszatért ahhoz, amihez gyerekkora több mint felét szentelte: az úszáshoz.
A szír úszólány egyike az idén alakult menekültstátuszú sportolók olimpiai csapatának. Tudja, hogy azon kívül, hogy mekkora teljesítmény lenne az ötkarikás játékokra, hatalmas jelentősége lenne annak is, hogy a menekültek zászlója alatt vonulhat.
Azt akarom, hogy minden menekült büszke legyen rám. Bátorítani szeretném őket, hogy ugyan nem az otthonunkban vagyunk és rengeteg szörnyű dolgon mentünk keresztül, így is nagyszerű eredményeket érhetünk el. Persze, hogy nekem is hiányzik Szíria, rettentő boldog lennék, ha akár csak egy napra hazatérhetnék
– mondta Mardini.
A lány edzője, Sven Spannekrebs is lelkesen beszélt az úszó tehetségről, azt mondta,
ez nem csak egy edző-sportoló kapcsolat, több annál, inkább egy jó barátság, mindketten bízunk egymásban.
Edzésen viszont nincs különbség Mardini és a többi úszó között. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság júniusban dönt majd a csapatról, amit előreláthatóan 5-10 menekült alkot majd a világ minden tájáról.
Mardini jó esélyt lát a riói részvételre, de emellett a 2020-as olimpiáról sem feledkezik el.
Úgy érzem, ha nem sikerül most, legközelebb újra megpróbálom. Lehet, hogy szomorú leszek, de ez nem fog látszani. Addig csinálom, amíg el nem érem a célom. Meg akarom mutatni, hogy nehéz elérni a célokat, de nem lehetetlen.
Kiemelt kép: innen
(Mashable)
