Magyar tudósoknak sikerült igazolniuk, hogy valaha folyó folyt a Marson – írja az Index. A NASA már régóta feltételezte ezt arra alapozva, hogy a Curiosity Mars-járó fényképein kerek kavicsokat láttak.
A BME két kutatója, Szabó Tímea és Domokos Gábor több éve foglalkozik a kavicsok kopásával, munkájukra a Curiosity-küldetés tudományos vezetője is felfigyelt, az eredményeket pedig most, a Nature Communications szaklapban jelentették meg.
A magyar kutatók eddig földi kísérletekből jöttek rá, hogy pusztán a kavicsok kopásából meg lehet mondani, hogy honnan származnak, mekkora utat tettek meg. Ezek a számítások a Marson is elvégezhetők, persze nyilván nehezebb ezt megtenni egy 225 millió kilométerrel arrébb lévő Mars-járó által küldött gyenge minőségű fényképekből.
A NASA tudósai abból indultak ki, hogy a Gale-kráter szélén, ahová a Curiosity landolt, valaha folyók eredhettek. A magyar tudósokkal karöltve ezt egyértelműen sikerült bizonyítani – a kutatók a kavicsok formájából pontosan meg tudták mondani, mennyit vesztettek tömegükből és ki lehetett számolni, hogy honnan indultak a kavicsok – pont addig a területig vezették vissza a kavicsok eredetét, ahol a tudósok eddig is sejtettek egy forrást.
Az együttműködés az amerikai és magyar kutatók küzt gyümölcsöző volt – Domokos Gábor elmondta, hogy John Gotzinger, a Curiosity-misszió korábbi tudományos vezetője úgy ismeri a Mars-járó környékét, mintha oda járna kirándulni, ő választotta ki azokat a képeket is, amelyeken a magyarok alkalmazhatták modelljüket.
