Mihály arkangyal a mennyei seregek fejedelme, az egyház oltalmazója és küzdelmeinek pártfogója. Ő a keresztény katonák patrónusa, kiváltképp, ha azok a hitért harcolnak pogányok ellen.
A hagyomány szerint a világ végén harcolni fog minden keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. Szent Mihály oltalmazza a haldoklókat, átvezeti őket a másvilágra, az utolsó ítélet angyalaként mérlegre teszi az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Fő ünnepe van ma, szeptember 29-én.
A legtöbbször karddal a kezében ábrázolják, mert a Biblia nem kevesebbet fűz Mihály nevéhez, mint a Sátán legyőzését. Jelenések Könyve: “És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánynyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai; “De nem vehetének diadalmat, és az ő helyök sem találtaték többé a mennyben”.
És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.
Látott ma fecskét?
Szent Mihály napja fontos dátum a magyar népi kultúrában is. Számos időjóslás kötődik ehhez a naphoz:
- Ha Mihály nap éjszakáján összefekszik, egymást melegítve a birkanyáj, kemény lesz a tél, ha egymástól távolabbra feküsznek, enyhe telet várhatunk.
- A Mihály napi menny-dörgés szép őszt, de kemény telet jelent.
- Ha ezen a napon dörög az ég, hosszú őszre van kilátás.
- “Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér”.
- Ha ezen a napon még itt van a fecske, úgy karácsonyig nem lesz hideg.
- Amilyen szél fúj Mihály napján a reggel 6 órától este 6 óráig tartó 12 óra alatt, olyan szél lesz az év 12 hónapjában, az órák sorrendjében.
- Ha Szent Mihály napja száraz, a következő tavasz is száraz lesz.
- Ahányszor dér van Szent Mihály előtt szeptemberben, annyiszor lesz a következő év májusában.
Dörögve pihennek a fellegek
Nagyon fontos nap volt ez szinte az egész országban, ekkor hajtották be ugyanis a nyájakat a nyári legelőről, a pásztorok fogadásának, elszámoltatásának ideje volt. A gazdasági év őszi fordulója, a régiek azt mondták: Szent Mihály napja után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák. Ide kapcsolódik az őszi vetés is, amelyre a Mihály előtti vagy utáni két hetet tartották a legalkalmasabbnak.
Gazdagon találunk hiedelmeket is. Gyergyóban például Szent Mihály napján tartották a farkasünnepet, hogy a hazatérő csordát megóvják a farkasok támadásától. Göcsejben nem volt szabad mosni, mert aki így tesz, kisebesedik a keze, a mángorló háza felett pedig egész évben dörögve pihentek meg a fellegek.
Gábriel román, Mihály magyar
Csíksomlyón prédikáció előtt megszólaltatták Mihály trombitáját, hogy a híveket az utolsó ítéletre figyelmeztetve az ige még üdvösebb befogadására serkentsék. Szegeden úgy tartották, Mihály a vőfély, ő kéri ki és viszi a menyasszonyt, azaz emberi lelket az örök menyegzőre, amikor a Szent Mihály lovaként emlegetett hordozható ravatalon utolsó útjára kísérték. Tápán azt mondták arra, aki meghalt, hogy mögrúgta a Szent Mihály lova.
Németelemér – egyébként német és francia eredetű népe – úgy tartotta: Isten először Gábor arkangyalt küldte, hogy űzze ki Ádámot és Évát a Paradicsomból. Gábor román volt, az első emberpár jól tartotta pálinkával, dolgavégezetlenül tért vissza. Ekkor küldték Mihályt. Ő magyar volt, nem tudták levenni a lábáról: söprűvel kergette ki az ősszülőket a Paradicsomból. Ez a történet ihlette, hogy a magyarszentmihályi templom oltárképén Szent Mihály seprűt tart a kezében.
