A későbbi “Nemzetvezető” nehéz anyagi sorban élő, apai ágon örmény felmenőkkel rendelkező családba született Kassán 1897. január 6-án. Kitörési lehetőséget a katonai pályán keresett, ahol gyorsan emelkedett. 1933-ban vezérkari őrnaggyá nevezték ki, és ebben az évben jelentette meg a hungarista ideológiát megteremtő, A magyar állam felépítésének terve című könyvecskéjét – írja a Rubicon.hu.
Ez egyben katonai karrierjébe került, hiszen a honvédségen belül tilos volt a politizálás. Lefokozása után nyugdíjazását kérelmezte, majd 1935 márciusában megalapította a Nemzeti Akarat Pártját. Szálasi Hitler és Mussolini eszköztárából merített: előbbi a párt megszervezésében, szimbólumrendszerével és személyi kultuszával, utóbbi pedig az állam korporativista felépítésével jelentett példát. A hungarista ideológia emellett hangsúlyosan antiszemita nézeteket vallott, célul tűzte ki a Kárpát-medence zsidóságának teljes kitelepítését, ugyanakkor elutasította a náci fajelmélet téziseit.
Kivéreztette Magyarországot
A nyilaskeresztes, zöldinges hungaristák jelszavaikkal kezdetben még csak a baloldali ideológiák számára támasztottak konkurenciát, később azonban a kormányzat már az állam stabilitásának szempontjából is veszélyesnek találta őket. A pártot 1937-ben a feloszlatták, Szálasit perbe fogták, majd 1938–40 között a szegedi Csillagbörtönben raboskodott. Kisebb sikerek ellenére a nyilasok végig súlytalanok maradtak a magyar politikai életben, és bárhogy ajánlkoztak is a német megszállás után, Hitler csak végső lehetőségként szánta rá magát az együttműködésre.
Ez pedig 1944. október 15-én érkezett el: Szálasi a rádióban bejelentette a háború végsőkig való folytatását, és feltétlen támogatásáról biztosította Németországot. A nácik cserében kizsarolással a távozó kormányzótól a nyilas vezér miniszterelnökségének legitimálását. A teljhatalmat egyrészt a totális mozgósításra, másrészt zavaros ábrándjainak megvalósítására, a hungarista „munkaállam” felépítésére használta fel. Magyarország 1944-45. évi pusztulásának a felelőssége egyértelműen őt terheli.
Kötél általi halál
A nemzetvezető uralmának következménye volt az országot és Budapestet sújtó fél éves háborús rombolás, a gyakran állati kegyetlenségig fajuló nyilas terror, a polgári lakosság és a „kölcsönmunkára” (azaz a biztos halálba) elhurcolt zsidók mérhetetlen szenvedése. Mindezt csak betetőzte egy őrült ideológia, melynek „elvhű” képviselői készek voltak végső megsemmisülésre ítélni a nemzetet a náci Németország védelmében.
A bukás után Németországban bujkált, majd amerikai fogságba került, ahonnét hazaszállították, egyenesen a népbíróság elé. A Jankó Péter által vezetett perben egy hónapon belül ítélet született: a bíróság március 1-jén bűnösnek találta, és kötél halálra ítélte. 11 nappal később Szálasi Ferencet, több egykori miniszterével együtt kivégeztek Budapesten. Sírjának pontos helyét nem ismerjük.
