December 21-éről 22-ére virradó éjjel volt a téli napforduló, pontosan éjfél után három perccel. Ez volt az idei leghosszabb éjszaka, a Nap vasárnap 15:56-kor tűnt el a horizont mögött és csak hétfő reggel 7:28-kor tért vissza. Ma már “csak” délután három óra 57 perckor nyugszik le, és az év utolsó napján 16:03-ig marad az égen.
Jézus és a sötétség
Földünk dőlésszöge miatt a napforduló időpontjától egyre nagyobb szögben érik majd a napsugarak az északi féltekét, ezzel együtt a nappalok hossza is növekszik. Egészen a nyári napfordulóig, azaz június 21-éig. Ekkor lesz a legrövidebb a sötét periódus, majd a nappalok ismét rövidülni kezdenek.
A téli napfordulóhoz kapcsolódik egyébként az emberiség egyik legősibb ünnepe is. A sötétségből a fény felé lépés, az újjászületés ünnepe volt ez ősidők óta, nem csoda, ha a kereszténység is erre az időpontra időzítette egyik legnagyobb ünnepét, Jézus születését.
Dől a Föld
A napfordulók és az éjszakák-nappalok hosszának váltakozásához egyetlen fogalmat kell ismernünk, ez az ekliptika síkja, ami többek között a Föld keringési síkját jelöli a Naprendszerben. A bolygók többsége – néhány fok eltéréssel – szintén ebben a síkban kering a Nap körül.
Földünk tengelye azonban nem merőleges az ekliptika síkjával, hanem 66,55 fokos szöget zár be vele. Ez a „tengelyferdeség” befolyásolja a napsugarak beesési szögét a földfelszínre, ami pedig az évszakok változását, egyben a nappalok és éjszakák hosszának változását eredményezi.
