Vasárnap végelgyengülésben kimúlt Angalifu, a San Diegó-i állatkert 44 éves északi szélesszájú orrszarvúja, amivel az alfaj állománya öt egyedre csökkent. Értékes tülke miatt a vadonból már rég kipusztították az orvvadászok, megmentése az állatkerti példányokon múlt. A túlélők között csak egyetlen hím van, a második legnagyobb szárazföldi állat északi alfaját gyakorlatilag kihaltnak tekinthetjük.
Valóban hatalmas állat, a nagy bikák súlya a 3,5 tonnát is elérheti, marmagasságuk csaknem két méter, első tülkük pedig másfél méteresre is megnőhet. Az északi megjelöléshez sem tudálékosságból ragaszkodunk, hanem hogy tisztázzuk, miről is van szó. A híradások többsége ugyanis összemossa a tényeket.
Mint a neandervölgyi
A Földön öt rinocérosz faj él, ebből kettő Afrikában: a keskenyszájú és a szélesszájú. Utóbbit nevezik fehér orrszarvúnak is, ami a búrok holland wijd (széles) szavának angol félrefordítása (white-fehér). Két alfaja ismert, az északi és a déli. Az északi Afrika közepén, a szubszaharai régióban, politikailag nagyon instabil országok területén élt. Helyi kiskirályok, gerillák felségterületén, ahol senki nem szab gátat az orvvadászatnak. A déli esetünkben Dél-Afrikát jelenti, az ottani állományt a kormányok és a természetvédelmi szakemberek hosszú munkával meg tudták menteni a kihalástól – magyarázza a Hír24-nek Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.
A szélesszájú orrszarvú tehát mint faj, nincs komoly veszélyben, esetünkben az északi alfaj eltűnéséről beszélünk. Hozunk egy példát, hogy mit is jelent ez. Mi magunk, ma élő emberek a homo sapiens faj homo sapiens sapiens alfaja vagyunk. Egykor együtt éltünk Európában a neandervölgyi emberrel, ugyanezen faj Homo sapiens neanderthalensis nevű alfajával. Még párosodtunk is velük, a mai európaiakban kimutathatók egykori unokatestvéreink génjei.
Az ember kiirtotta (Thinkstock)
Gyakorlatilag menthetetlen
Mint ahogy a modern emberből sem lehetne visszafejteni a neandervölgyit, a déli szélesszájú orrszarvú sem segíthet az északi változat megmentésében. Biológiailag lehetséges őket keresztezni, de a végeredmény nyilván nem az “eredeti” északi alfaj lenne. Így gyakorlatilag menthetetlen – jegyzi meg Hanga Zoltán. Mesterséges megtermékenyítéssel meg lehet próbálni szaporítani őket, de az utódok már a második generációban “rokonházasságra” kényszerülnének, ami veszélyes mértékben szűkíti az állatok genetikai állományát.
Elméletben tehát van esély, sőt, a természet is szolgáltat példát. A legutóbbi jégkorszakot alig néhány tucat gepárd élte túl, a faj mégis visszajött a halálból. Általánosságban 80-100 egyed alatt nagyon nehéz a túlélés. Érdekes tény, hogy a világ első és második, mesterséges megtermékenyítéssel fogant orrszarvúja Budapesten jött világra, ám az északi szélesszájú szempontjából túl későn tökéletesítették a módszert.
