Tudomány

Így született a vérhold

Állítólag erős hatással bírt ránk a vérhold annak ellenére, hogy ilyen nincs is. A holdfogyatkozás viszont tényleg szép volt.

Magyarországról nem látszott a szerdai vérhold, ám hatását nyilván mindenki érezte, sőt érzi. Hiszen ez a nagy felismerések és testi-lelki változások ideje, de tisztul körülöttünk az energia is. Ráadásul a Hold úgy állt szemben a Nappal, hogy közben együtt állt az Uránusszal sőt, a Nap még kvadrátban állt a Plútóval is. Érintett az ingaóra is, így egyensúlyba hozhattuk földi és spirituális létezésünket.

Érdekes módon a világvége is pont ekkor jöhetett volna el Jóel próféta jövendölése szerint: “A nap elsötétedik, a hold vérré változik, mielőtt eljön az Úr nagy és rettenetes napja”.

Aki mindebből semmit nem érzett, nézzen mélyen magába, mert már csak egyetlen lehetősége maradt: elfogadni a csillagászat magyarázatát a vérholdra. Egészen pontosan azt, hogy a tudomány nem ismeri a vérholdat, helyette a sokkal póriasabb teljes holdfogyatkozás kifejezést használja.

Az öt és fél órás esemény egyetlen percbe sűrítve:

Ilyenkor a földünk a Nap és a Hold között halad el, és árnyéka teljes egészében lefedi égi kísérőnket. Logikus lenne, hogy ilyenkor nem látjuk a Holdat, hiszen bolygónk árnyéka miatt nem érheti napfény, amit visszaverhet felénk. Mégsem így van, teljes Holdfogyatkozásnál a Hold vörös színben izzik.

A Föld légköre kiszűri a zöld, a kék és az ibolya sugarakat, csak a vöröset engedi át. Ez festi narancsra-vörösre a Holdat, és ugyanezért látjuk vörösnek a felkelő és lenyugvó Napot is. A szokatlan és ritkán látható vöröses izzás persze elvarázsolja az embert, nem csoda, ha az ókortól kezdve számtalan mítosz született a “vérholdról”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik