A közvéleményt pletykák, hihetetlen tudományos érdekességek és sötét gyilkosságok tartották izgalomban több mint száz évvel ezelőtt is. Akkor, amikor az állam egy Munkácsy Mihálynak adhatott megrendelést. A Huszadik század.hu 1900-ból származó hírgyűjteményéből válogattunk.
Nem volt hely Munkácsynak
Már folytak az Országház építési munkálatai, amikor a Párizsban élő Munkácsy Mihály 1890-ben megbízást kapott egy monumentális festmény megalkotására. Három év múlva el is készült, ám a Parlament még mindig nem. A Honfoglalás című festményt a nagy ülésteremben, az elnöki pulpitus mögött tervezték elhelyezni. Ám már ekkor megjelentek olyan hangok, amelyek szerint a festmény nagyon nem lenne ott jó helyen.
“Meggyőződést szerzendő, az országház építését ellenőrző bizottság Széll Kálmán elnökségével a helyszinen ülést tartott, s a bizottság tagjai egyértelműen elhatározták, hogy Munkácsy alkotása el nem helyezhető a teremben, mivel a szépen megmunkált falat teljesen elfedné és hosszan elnyúló méretei éles ellentétben állanak a terem felfelé törő góth stíllusával. Minthogy a képnek megfelelő nagy fal nincs az új országházban, Munkácsy e festményét alkalmasint a szépművészeti múzeumban helyezhetik el” – írta korabeli sajtó.
Munkácsy MIhály: Honfoglalás (részlet)
Feltehetően nem ez volt az egyetlen indok, ami miatt a mű nem kerülhetett az ország házába. A képen a lovon délcegen ülő Árpád és vezérei előtt a Kárpát-medence szláv őslakosai hajbókolnak – a jelenetet az Anonymustól ismert fehér ló mondája ihlette. Bár az ellenzők, köztük Steindl Imre építész és több politikus mind a kép méretére hivatkoztak, valójában a nemzetiségi problémák kiéleződésétől tartottak a kép ilyen szimbolikus helyszínen való kiállítása miatt.
Lehajolt a jegyző
Akár egy gyenge vígjáték poénja is lehetne a Szentmihályon történt eset, ám itt valóban meghalt egy ember. Tüdős András helyi lakost rablógyilkosságért ítélték 12 évre, de jó magaviseletéért hamarabb kiengedték, és hatósági felügyelet alá helyezték. Hazatérve Tamássy Béla jegyző révén szigorúan ellenőrizték, ami nem tetszett Tüdősnek: bosszút esküdött a jegyző ellen.
“Május 29-én este a jegyző együtt ült családjával a vacsoránál, a mikor az ablakon át a szobába lőttek s a jegyző neje homlokon találva, lebukott a földre. A jegyző kiugrott az ablakon, s a menekülő gyilkosban felismerte Tüdőst, a kit a rendőrség még aznap el is fogott. A fegyencz a golyót a jegyzőnek szánta, a ki háttal ült az ablaknak és a lövés pillanatában lehajolt tányérja fölé. A jegyző felesége meghalt.”
Röntgenszemű fiú
Végezetül jöjjön egy “tudományos érdekesség”, amit talán még 1900-ban sem hitt el senki. Az amerikai Afley Leonel Brett mindössze 12 éves, ám híre méltán jutott el az öreg kontinensre is: “ennek a gyermeknek a szemei éppen olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a Röntgen-féle x-sugarak. Igen sok kiváló és nagytekintélyű orvos kisérletezett már vele, s mindannyian a legmeglepőbb eredményeket konstatálták, a miket jegyzőkönyvbe foglalva, aláirásukkal láttak el.
Az állítólagos jegyzőkönyvek szerint “a gyermek mindig a legpontosabban le tudja irni a csonttöréseket s egy izben még sokkal határozottabban jelölte meg a csonttörés helyét, mint azt előzőleg az orvosok Röntgen-sugarakkal meg tudták állapítani. Nemrégen egy vele hasonló korú gyermeket állítottak elébe, akiről szülei azt állították, hogy pénzdarabot nyelt le. Afley belenézett a testébe és azt állitotta, hogy nincs a beteg gyomrába semmiféle pénzdarab. Ez a beteg nemsokára meghalt és a bonczolásnál kitünt, hogy Afleynek igaza volt. A fiúcska koromsötétben is csodálatosan lát. Ekkor, állitása szerint a levegő tele van halvány, zöldes szikrákkal”.
