Tudomány

Megszabadultunk Viktortól

Viktor Silov altábornagy beszállt egy fekete Volgába, és Csapnál elhagyta az országot 1991. június 19-én. Magyarország felszabadult a szovjet megszállás alól.

Hazánk területén ekkor már 47 éve állomásoztak idegen csapatok. A náci Németország kezdte a Margaréta-hadművelettel 1944. március 19-én. A Vörös hadsereg 1945-re teljesen kiszorította a németeket, győzelmük a háborús borzalmak végét jelentette. Ez, és a fél évszázados kommunista propaganda magyarázza, hogy sokan ma is felszabadításként értelmezik Sztálin katonáinak bevonulását.

Jöttek és maradtak

A tények azonban azt mutatják, a szovjetek megszállóként érkeztek. Magyarországot ellenségnek tekintették, a kommunista vezetés az ország elfoglalására adott utasítást. Sok más állam esetében viszont a felszabadítás szót használták, ahogy ez a harcok során osztogatott kitüntetéseken, emlékérmeken is szerepel. Sztálin nem bajlódott a fogalmakkal, ezért alakult ki a második világháború után az a furcsa helyzet, hogy Kelet-Európa náci iga alól való felszabadítása egybeesett a szovjet megszállással. Ahogy mondani szokták: Magyarország azt kapta büntetésül, amit a többiek jutalomként.

A harcok megszűnésével a Vörös Hadsereg a Vorosilov vezette Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal együtt átvette az irányítást, és később döntő szerepet játszott a kommunista hatalomátvételben. A szovjet csapatok az 1947-es párizsi béke értelmében abból a célból maradtak – ideiglenesen – Magyarországon, hogy Moszkva a szövetségesek által közösen ellenőrzött Ausztriával akadálytalan kapcsolatot tarthasson fenn – írja a Rubicon.hu.

Az osztrák szuverenitás elnyerésével 1955-től a szovjetek magyarországi jelenléte elvileg okafogyottá vált, ám a szovjeteket ez nem igazán zavarta. Főleg, miután 1955-ben megkötötték a Varsói Szerződést, Kádár pedig ’57-ben megállapodott Hruscsovval, maradnak még.

Viktor Silov volt az utolsó

Gorbacsov fellépésével aztán enyhülést hozott, a Magyarországon állomásozó Déli hadseregcsoport főparancsnoka 1989. január 1-jén 10 ezer fő – a hazánkban szolgálatot teljesítő haderő egyötödének – hazaszállítását hirdette meg. A magyar kormány 1990 januárjában csapatai kivonására szólította fel a Szovjetuniót, egy hónappal később pedig megkezdődtek a tárgyalások.

Végül 1990. március 10-én a Horn Gyula magyar és Edouard Sevardnadze szovjet külügyminiszter által aláírt egyezmény a csapatkivonások végső határidejét 1991. június 30-ában rögzítette. Ehhez képest 11 nappal korábban, 1991. június 19-én a művelet be is fejeződött, amikor Viktor Silov altábornagy, a hadseregcsoport parancsnoka – már civilként – Csapnál átlépte a magyar-szovjet határt.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.