Tudomány

Faöleléssel védekeznek a koalák kánikula ellen

Hőség idején az alsóbb hidegebb részekhez nyomják a törzsüket, a telet inkább a fák magasabb részein töltik.

Ily módon segítik elő az állatok azt, hogy forróságban ne hevüljön túl szervezetük – írták a Biology Letter brit tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a Melbourne-i Egyetem szakemberei, akik azt tanulmányozták, miként képesek szabályozni testhőmérsékletüket az állatok.

Hőkamerával vizsgálták az állatokat

A szakemberek hőérzékelő kamerák segítségével tanulmányoztak koalákat az után, hogy felfigyeltek arra: kánikulában az állatok a fák alacsonyabb, hűvösebb részeire húzódnak vissza, sőt egyre jobban hozzányomják törzsüket az ágakhoz, a fa törzséhez.

Az ausztrál tudósok tanulmánya része annak a szélesebb körű kutatásnak, amely azt próbálja felderíteni, miként hat a klímaváltozás a szárazföldi állatokra Ausztráliában, ahol az elmúlt években extrém szárazság volt az uralkodó, az év elején pedig páratlan hőhullám ült a kontinensre.

Nincs verejtékmirigyük

A koaláknak (Phascolarctos cinereus), mint a legtöbb prémes emlősállatnak problémát okoz a hőség, nincs verejtékmirigyük a bőrük alatt, és nagyon sok folyadékot veszítenek meleg időben. Ezért fordulnak biológiai “klímaberendezéshez” szervezetük hűtésére.

Az ausztrál szakemberek felfigyeltek arra, hogy télen az állatok a fák magas részeiben maradnak, nyáron viszont az alacsonyabb részekre húzódnak vissza. A szakemberek mérték környezetük levegőjének hőmérsékletét, hőkamerával a koalák testhőmérsékletét, csakúgy mint a fatörzsekét, ágakét.

Az adatok azt mutatták, hogy akkor, amikor a levegő 36 Celsius-fok volt, az eukaliptuszfa törzse mintegy 5 Celsius-fokkal, egyes esetekben nyolc Celsius-fokkal hűvösebb volt, mint környezetének levegő hőmérséklete.

Amikor összevetették ezeket az adatokat az állatokról készült hőkamerás felvételekkel, teljesen nyilvánvalóvá vált számunkra, mit csinálnak a koalák.

Láthattuk a koalákat, a fatörzs leghűvösebb részén ülni, ülepüket a törzs leghűvösebb részéhez nyomva – mondta Michael Kearney, a tanulmány egyik készítője.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik