Tudomány

Keresztes háborút hirdetett Magyarország

Bakócz Tamás származása miatt nem lehetett pápa, egy keresztes háború megszervezésének feladatával még Rómából is eltávolították. Az érsek 1514. április 9-én hívta hadba hadait.

II. Gyula pápa halálával 1513 februárjában először nyílt lehetőség arra, hogy magyar bíboros vegye át az egyház irányítását. Bakócz Tamás esztergomi érsek az egyik legbefolyásosabb bíboros volt, befolyását mutatja, hogy a pápaválasztás idején ő volt az egyházi állam egyik kormányzója. A pápai trónelnyerésében azonban származása gátolta meg: a konklávéban túlnyomó többséggel rendelkező itáliai bíborosok idegenkedtek egy Itálián kívül született pápa megválasztásától.

Sokan aggódtak

Ezért X. Leó néven inkább Giovanni Medicit emelték trónra. Herczegh Ferenc irodalmi magyarázata szerint a taljánok attól tartottak, a magyar pápa a hazáját fenyegető török ellen mozgósítaná az egyház erőforrásait. Ők viszont inkább az akkor épülő Szent Péter-bazilikát akarták befejezni azzal a pompával, amivel elkezdték…

Az új egyházfő igyekezett megszabadulni korábbi riválisától, ezért Magyarországra küldte Bakóczot, hogy szervezzen keresztes hadjáratot az oszmánok ellen – írja a Rubicon.hu. Ezen felül a pápát valóban nyugtalansággal töltötte el a török balkáni terjeszkedése. Itthon az udvari tanácsban megoszlottak a vélemények a háborúval kapcsolatban. A krónikák szerint a főurak többsége támogatta a keresztes hadjárat megszervezését, azonban akadtak, akik veszélyesnek tartották a jobbágyok felfegyverzését és a munkaerő elvonását.

Belháború lett a vége

Végül az érsek április 9-én kihirdette X. Leó pápa bulláját, és helynököket nevezett ki az egyházmegyékbe, akik a hadszervezést irányították. Az érsek hamarosan a fővezért is kijelölte Dózsa György személyében. A jelentkezők létszáma azonban messze felülmúlta az előzetes várakozásokat: akadnak olyan történelmi munkák, melyek szerint májusig 100 ezer jobbágy vette fel a keresztet, de az óvatosabb becslések is 40 ezer fővel számolnak. A sereg gyarapodásával a tiltakozó hangok is megerősödtek, ugyanis a bűnbocsánat, vagyon és szabadság reményében hadra kelő jobbágyok éppen a legfontosabb mezőgazdasági munkák előtt léptek ki a földesúri szolgálatból, a gyors szervezés során pedig nem fordult kellő figyelem a katonák féken tartására.

1514 májusában mind több helyen panaszkodtak arról, hogy a keresztesek kereskedőket fosztottak ki, udvarházakat dúltak fel, a jobbágyokat pedig egyre jobban felingerelte, hogy sokakat erőszakkal tartottak vissza a kereszt felvételétől. Az ellentétek hamarosan robbanásig feszültek, II. Ulászló pedig a mezőtúri incidens hatására a hadjárat leállítására utasította Bakóczot, aminek eredményeként véres felkelés kezdődött. A belháború július végéig több tízezer ember életét követelte, tragikus csapást jelentett a gyenge államhatalom számára, és az általa okozott trauma még több évszázadon át kísértett Magyarországon.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.