Ezért bontották le a nemzet színházát

Sokan kételkedtek benne, hogy 1964-ben valóban szükség volt a Nemzeti Színháznak otthont adó épület lebontására.

Korábban a témában:

Budapest közlekedési igényei az 1960-as évek elején szükségessé tették az 1950-es években félbemaradt metróépítés folytatását. Az építők 1960-ban értek a Rókus Kórház alá, ahová mélyállomást terveztek. A nehéz talajviszonyok miatt azonban a terveket módosítani kellett, a mélyállomást ezért a Rákóczi út és a Nagykörút sarkára helyezték át. Szükségessé vált annak megvizsgálása, hogy a Nemzeti Színház épülete kibírná-e a metróépítéssel járó talajmozgásokat – írja a Ring Orsolya a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján.


Nemzeti Színház a Blahán Forrás: Magyar Országos Levéltár

Bontani kell

A szakvélemény szerint nem. Az 1875-ben épült Blaha Lujza téri színházépület mind építészeti, mind műszaki állagában teljesen elavult volt, a metró építése miatt pedig hat évig nem üzemelhetett volna. A felújítás költségét 120 millió forintra becsülték, ugyanakkor az épületet – adottságai miatt – csak a századforduló technikai színvonalán lehetett volna helyreállítani.

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1963. december 3-án határozatot hozott arról, hogy a harmadik ötéves terv keretében a Nemzeti Színház számára új épületet kell emelni. A színház társulatát átmenetileg a Nagymező utcai volt Petőfi Színház, majd az Izabella téri volt Magyar Színház épületében tervezték megoldani. A Nemzeti Színház új épületének a Dózsa György úton, az 1965 és 1970 közötti időszakban kellett volna elkészülnie.

Mindezek alapján 1964. március 27-én hozott határozat elrendelte e színház Blaha Lujza téri épületének lebontását. Ezzel a metróépítők megszabadultak a színházépület esetleges megsüllyedésének kockázatától, az új Nemzeti Színház előkészítésén dolgozók pedig úgy gondolták, elhárulhat egy akadály az építkezés elől: a Blaha Lujza téri épület valamiképpen az ideiglenességet konzerválta.

Állandósult átmenet

Egy magyar nyelvű színházra már az 1800-as évek elején felmerült az igény. Pest vármegye alispánja, Földváry Gábor Grassalkovich Antaltól 1831-ben kért és kapott építési telket a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán, ahol ma az 1991-ben épült East-West Business Center irodaháza áll.

A Nemzeti Színház nevet 1840-ben vette fel, ám az épületet 1908-ban tűzveszélyesnek és életveszélyesnek nyilvánították és bezárták. A társulat „átmenetileg” a Blaha Lujza téri Népszínházba költözött, ám 1964-ben innen is távoznia kellett.

Támadás a színház ellen?

1964 óta azt is sokan, sokféleképp magyarázták és magyarázzák, vajon miért és miért épp akkor kellett lebontani a Nemzeti Színháznak 1908 óta otthont adó épületet. Bár a szakvéleményekből egyértelműen látszik, hogy az épület valóban rossz állapotban volt, a köztudatban egészen más kép él.

Az épület az ott játszó színészek és a nézők számára elavultsága, rossz műszaki állapota ellenére is többet jelentett egy színházépületnél, így a Nemzeti Színház elleni támadásként élték meg az épület eltüntetését. Elképzelésüket támogatta az a tény, hogy döntéshozóknak úgy tűnik hosszú ideig nem volt érdeke az új színház felépítése, csak a régi lebontása.

Ajánlott videó mutasd mind

Márki-Zay vezet

27,45 százalékos feldolgozottságnál Márki-Zay Péter 53,79 százalékkal vezet a függetlenként induló Dr. Grezsa István ellen Hódmezővásárhelyen, ahol

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Feldolgozottság 04:58 órakor: 100%

Főpolgármester-jelöltek

Karácsony Gergely
50,86%
MOMENTUM-DK-MSZP-PÁRBESZÉD-LMP
Tarlós István
44,10%
FIDESZ-KDNP
Puzsér Róbert
4,46%
ÁLLAMPOLGÁROK A CENTRUMBANEGYE
Berki Krisztián
0,58%
Független