Sokan úgy vélik, a testi szépség az újkor előtt kevésbé volt fontos. Az 1500-as években elterjedt “Titkok könyve” azonban ékesen cáfolja ezen tételt. Sandra Cavallo arra volt kíváncsi, a női aktoknak mekkora hatása volt a hölgyek saját testükhöz való viszonyára a korai XVI. századtól kezdve – írja a Múlt-kor.hu.
A Titkok könyvének módszere
A könyvben kozmetikumok használatára buzdított a szerző, konkrét tanácsokat adva az asszonyokat, hogyan varázsoljanak maguknak 20-25 évesnek látszó, puha, fényes és sima arcbőrt. Ezen túl instrukciókat olvashatunk arról, miként távolítsa el testszőrzetét a szebbik nem. Magyarul a szőrtelenítés aranykora valójában a reneszánsszal érkezett el.
A módszer pedig – a források alapján – évszázadok során többször visszaköszön egy erősen lúgozott oldat formájában. Ez mai szőrtelenítő krémekhez hasonlóan leszárította a bőr felületén lévő szőrszálakat. Anatóliában Kr. e. 3000-ben egy “rhusma” nevű pasztát használtak, amely később egy XII. századi népszerű középkori könyvben is felbukkant.
Női szépség a művészet nyelvén:
A Titkok könyvének 1532-es kiadása megadja a receptet is. “Forraljunk össze egy pint arzént és nyolc pint égetett meszet, majd egy melegebb helyiségben (pl. fürdőben) a pasztát kenjük rá a szőrteleníteni kívánt területre. Ha a bőre éget, forró vízzel mossa le a kenetet, így a húsa nem mállik le.” Nem kis mennyiség, egy pozsonyi pint körülbelül 1,67 liter, egy angol pint pedig 0,56 liter.
Jó lehet a macskaürülék is
A készítményt “két miatyánknyi” ideig, vagyis körülbelül 2 percig kell a bőrön hagyni. Ezt már a milánói herceg házasságon kívül született leányától, Caterina Sforzától tudjuk, akit Da Vinci Mona Lisa című festményének modelljeként is azonosítottak. A kora újkorban azonban többféle szőrtelenítő receptje is keringett. Az egyik sertésszalonna, mustár, boróka és víz hozzáadásával készült, míg a bolognai keverék macskaürülék és ecet elegyéből állt.
A szőrtelenítés azonban nem csupán az esztétika miatt volt fontos – olvasható a történelmi témákkal foglalkozó portálon. Egy XVII. század elején született értekezésből kiderül, hogy a testszőrzet a paraziták szaporodását is segíti, így emiatt is érdemes megválni tőle. Sőt, Juan Huarte orvos szerint a sok testszőr mindkét nemnél az intelligenciát jelöli, azonban a hölgyeknél erős izomzattal, előnytelen külsővel, mély hanggal és gyakori meddőséggel jár együtt. Ráadásul a túl sok testszőrzet csökkenti a nők pártalálási esélyeit is.
Az idő múlásával az elvárások nem sokat változtak. Legalábbis erre enged következtetni John Ruskin angol festő, műkritikus esete. 1848-as nászéjszakáján annyira sokkolta mennyasszonya, Effie Gray meztelen testének látványa, hogy egyszerűen nem volt képes elhálni a házasságot. Pontosan nem tudni, mitől hátrált meg Ruskin, azonban a legtöbben arra gyanakodnak, hogy nejének dús szeméremszőrzete lehetett a fő ok…
