Csak Magyarországon naponta 1,3 millió zacskó került a piacra 2007-ben. Manapság a számuk csökkent – vagy csak a statisztikákból tűnt el egy részük -, miután kilónként 1800 forintos környezetvédelmi termékdíjjal sújtották. Így is csak hazánkban 1700 tonna körül van a műanyag szatyrok éves forgalma – írja a Greenfo.hu.
Menjünk tovább: ma a világon percenként egymillió nejlonzacskót használnak az emberek, egy átlagos európai 500 darabot dob a kukába évente. Megvesszük, eltemetjük, elégetjük és aztán tudomást sem veszünk róla, pedig elborítja a Földet, szennyezi a vizeket.
Manapság egyre több üzletlánc a környezettudatosság jegyében „lebomló” zacskókat forgalmaz, a biológiai úton lebomló fóliákból készült zacskók szinte teljesen leváltották nem lebomló társaikat. Ám még mindig kérdéses, hogy a lebomlóként árult zacskók esetében ténylegesen bekövetkezik-e a mikroorganizmusok és enzimjeik által végzett biológiai átalakulás.
A kukoricakeményítőből vagy például tejsavból előállított polilaktid (PLA) természetes polimerek, amelyek a komposztálás során elbomlanak. Ezzel szemben a piacon szinte csak az úgynevezett “oxo-biodegradációs úton lebomló” műanyagzacskót találjuk, ami nagyon távol áll a természetestől.
A “környezetbarát termék” minősítést megkapta, ennek ellenére a bomlása nem természetes, mert bomlást megindító anyagot tartalmaz. Magyarul nem a komposztálásra jellemző mikrobiológiai folyamatok okozzák a szétesést. A másik probléma, hogy az így előállított tasakok ugyanúgy felemésztik a természetes erőforrásokat. A természetes alapanyagokból készülőkkel pedig az a gond, hogy miattuk a földekről kiszorulhatnak az élelmezést szolgáló növények.
A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás a problémára, ha viszünk magunkkal táskát a bevásárláshoz.
