Az ámbráscetek által a bélfal védelmére kiválasztott szürke, néha feketés, viaszos állagú, illatos ámbra évszázadok óta a parfümgyártás alapanyaga, mivel megakadályozza az illatanyagok felbomlását. Amikor a bálna kiöklendezi az ámbrát, az reakcióba lép a sós tengervízzel, megszilárdul és lerakódik a partokon.
A tudósok régóta keresik e ritka, drága – kilogrammonként 10 ezer dolláros, vagyis kétmillió forintos – alapanyagnak az ipari alternatíváját, annál is inkább, mert az ámbrát tekintik a bálnavadászat egyik fő indokának.
A kanadai kutatók szerint a fenyőkben, illetve a zsályalevélben található cisz-abienol nevű molekula helyettesítheti az ámbrát, mivel szintén képes az illatok konzerválására – azonban a vegyület megtalálása csak a feladat egyik, ráadásul könnyebbik része volt. Joerg Bohlmann, a vancouveri Brit Columbia-i Egyetem munkatársának elmondása szerint a balzsamfenyő génjének élesztőbe illesztésével a cisz-abienol ipari méretű előállítását (vagyis a nagyobb akadályt) is sikerült megoldaniuk, ami lehetővé teszi az ámbra kiváltását a parfümgyártásban.
“Ha megkérdezik az embereket, mivel illatosítanák magukat szívesebben, bálnahányadékkal vagy fenyőgyantával, nyilván nem az első megoldást választanák” – tréfálkozott a kutató.
