(Fotó: Hszinhua)
Szárnyfesztávolsága elérte a 4-4,5 métert, s koponyáján valószínűleg a repülést segítő csonttaréjjal büszkélkedett. Vélhetően halakkal táplálkozott, erre engednek következtetni a koponya mellett talált, halcsigolya-darabkákat tartalmazó koprolitdarabkák (fosszilizálódott ürülék). Másrészt a harminc centiméteres csőre végén meredező 5 centiméteres, tűhegyes fogak kiválóan alkalmasak voltak a halak elfogására.
Vang Hsziaolin, a fosszíliát felfedező kínai-brazil expedíció vezetője szerint a “szellemvadász” nagy hasonlóságot mutat a Brazíliában feltárt Ludodactylus pteroszaurusszal. Mint a paleontológus rámutatott, a kora kréta kori pteroszauruszok némelyike Ázsiából származhatott, majd később vándoroltak más térségekbe, például Brazíliába. Alexander Kellner, a Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem paleontológusa egyetért, elmondása szerint a Guildraco előfordulási helye egybecseng ezzel a hipotézissel.
(Fotó: Hszinhua)
Vang Hsziaolin szerint elképzelhető, hogy a pteroszaurusz kénytelen volt elhagyni a csiufotangi-formációt – itt találták a fent látható koponyát is -, mivel nem bírta a versenyt a madarakkal, amelyek szintén hallal táplálkoztak.
