A komputeres tomográfia nem segített feltárni a halál okát.
Fotó: Fovia
A múmiát még 1857-ben adományozta a Skót Nemzeti Múzeumnak Alexander Rhind fiatal egyiptológus, aki az ősi Thébában, mai Luxorban végzett feltárásokat. Korábbi vizsgálatok során azt már kiderítették, hogy a múmiát borító pólyákat nem kátránnyal, hanem méhviasz és gyanta keverékével itatták át.
Az i.e. 10-ből származó Rhind-múmia CT-vizsgálatát az Edinburgh-i Egyetem radiológusai végezték el. A szakemberek fél milliméteres szeletekre “vágták” fel a kétezer éve élt thébai asszonyt, aki fiatalon, 25-29 éves korában távozott az élők sorából.
Jim Tate, a Skót Nemzeti Múzeum kutatási és konzerválási osztályának vezetője a vizsgálat eredményeinek egyik legérdekesebb pontjaként azt emelte ki, hogy semmilyen betegségre, vagy sérülésre, csonttörésre utaló jelet sem sikerült felfedezni. “Ha nem halottról lenne szó, azt mondhatnánk, hogy tökéletes egészségi állapotnak örvendett. Még a fogai is feltűnően egészségesek, bár vannak arra utaló apró jelek, hogy esetleg fogfájás kínozhatta.“
Nagy valószínűséggel valamilyen banális fertőzés végezhetett az asszonnyal, például tüdőgyulladás – vélekedett a szakember, aki kizárta a tébécét vagy a szifiliszt, amelyek csontelváltozásokat okoznak.
Ha mást nem, a CT-vizsgálat azt kiderítette, hogy a pólyák alatt, koponyájára egy kiterjesztett szárnyú arany szkarabeuszt helyeztek a balzsamozók, a gyomrába pedig egy másik fémlemezt. Az elhunyt jobb kezében egy tekercset szorongat, amely esetleg a Halottak Könyve lehet, felkészítve a nőt a túlvilági megpróbáltatásokra, de előfordulhat, hogy a papiruszon fel van tüntetve a neve és családfája. A pólyák alatt több amulett is rejtőzik.
