Bár apját a történelem elsősorban hentesként és boltosként örökítette meg, a Harvard név évszázados fennmaradásáért Robert legalább annyit tett, mint a fia – ugyanis az apuka (és Thomas nagybácsi) egy időben a St Savior’s Grammar School irányításáért is felelt, ami valószínűleg jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy John egyáltalán oktatásban részesüljön.
Életének jelentős része London Southwark nevű kerületéhez kötődik – itt született, itt járta ki az előbb említett iskolát és sajnálatos módon itt vitte el 1625-ben a családját (édesanyját és egy testvérét leszámítva) a pestis.
John két évvel később – tehát már 20 évesen – folytatni kívánta tanulmányait és felvételt nyert a cambridge-i Emmanuel Collageba (ami a Cambridge-i Egyetem egyik tagja), ahol 1632-ben először BA, 1635-ben pedig MA diplomát szerzett.
Itt ismerkedett meg John Sadlerrel, aki Harvard életében nem azért játszott fontos szerepet, mert először ügyvéd, majd később parlamenti képviselő lett, hanem mert 1636-ban Harvard házzasságot kötött a férfi nővérével, Ann Sadlerrel.
A szerelmesek 1637 tavaszán úgy döntöttek, hogy követik számos emmanueli végzett példáját és Massachusettsbe emigrálnak – konkrétan Charlestownba – annak reményében, hogy egy szabadabb társadalomban élhetik le (puritán nézetekkel áthatott) életüket. Bár maga a kolónia is csak 1630-ban létesült, az alapítók nemcsak a jelen, de a jövő generációk életén is javítani szerettek volna, ezért 1636-ban egyetemet alapítottak New Collage néven.
Tévhit tehát, hogy a Harvard Egyetemet John Harvard alapította – ő volt azonban az első jelentős jótevője. Hogy mit tett az egyetem azóta is tartó hálájáért?
Nos, Charlestownban tanítóként és a prédikátor segédeként tevékenykedett, azonban alig egy évvel érkezése után, 1638. szeptember 14-én meghalt tuberkulózisban. Mivel 31 éves korában nem volt egyenesági leszármazottja, ezért az édesapjától, édesanyjától és testvérétől örökölt jelentős vagyon felét – mintegy 780 fontot – az egyetemre hagyta. Ami azonban az anyagi hozzájárulásnál is fontosabbnak bizonyult, az a 400 kötetes könyvtár volt, amit szintúgy az egyetem jobbítására rendelt.
A New College (ami amúgy is csak Új Egyetemet jelentett) hálából hamarosan felvette Harvard nevét, és az egyetem körül kiépült település (eredetileg Newtowne – vagyis Újváros) is tisztelettel adózott a nagyrészt Cambridge-ben végzett alapítóknak és azóta is a Cambridge nevet viseli.
S bár a név fennmaradt, kortárs képmás vagy nem készült, vagy nem élte túl az évszázadokat, így az egyetem kertjében található Harvard-szobor ugyan a névadó tiszteletére készült, de nem a képmása alapján.
Ez persze nem zavarja a világ minden tájáról érkező turistákat abban, hogy némi szerencse reményében megérintsék a szobor bal cipőjét. S bár az idegenvezetők elmondásában a hallgatók a vizsgák előtt szokták igénybe venni a mágikus cipellő erejét, a rossz nyelvek szerint a hallgatók közül elsősorban a gólyák szoktak megjelenni és mintegy beavatási szertartásként levizelik a turisták kedvenc cipőorrát. Ha igaz, ha nem, mi biztos, hogy kesztyűt húznánk a szobor fogdosása előtt.
