Washington mindvégig fenntartásokkal szemlélte a közös akciót, mivel Kínában nem a fiatal és ambiciózus űrhajós nemzetet látja, hanem sokkal inkább a stratégiai ellenfelet.
Nem szabad elfelejteni, hogy a kínai űrprogram a népi felszabadító hadsereg vezénylete alatt fut, és a kínai tábornokok, amerikai kollégáikhoz hasonlóan, nagyon is tisztában vannak vele, hogy a jövő hadviselése szempontjából milyen fontos a világűr.
A német Légiközlekedési és Űrhajózási Központ – DLR – számára ugyanakkor a Pekinggel való “úttörő” együttműködés kizárólag a tudományos kutatásról szól. “A biztonsággal kapcsolatos technológiák itt nem játszanak szerepet” – szögezte le Gerd Gruppe, a DLR elnökségi tagja.
“Az együttműködésre egyfajta lehetőségként tekintünk, ugyanis Kínával, Oroszország és az Egyesült Államok mellett, egy harmadik opció adódott űrmissziókban való részvételre” – tette hozzá. A közös munkát egyébként a német politikai vezetés is üdvözölte.
Gruppe mindazonáltal elismerte, hogy ha a Kínával való összefogásról van szó, azt az amerikai oldalon általában némi fenntartással fogadják. Mint mondta, az elmúlt hetekben többször átrágták a témát, és kiderült például, hogy Charlie Bolden, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) vezetője is támogatna egy Kínával való kutatási együttműködést, amellyel szerinte hidat lehetne építeni a két ország között, s amelynek keretében kölcsönösen segíthetnék egymást a tudományos projektekben vagy a kozmoszban vészhelyzet esetén adandó válaszok kialakításában.
Az amerikai űrkutatási hivatalnak azonban meg van kötve a keze. Frank Wolf, az egyik befolyásos washingtoni kongresszusi képviselő a NASA idei költségvetésének tárgyalásakor kikötötte, hogy egy cent sem fordítható a Kínával való tudományos együttműködésre.
A republikánus politikus ezt azzal indokolta, hogy az ázsiai óriás katonai hatalommá lépett elő, és rendszeresen megsérti az emberi jogokat. Ennek tükrében Morris Jones ausztrál űrszakértő szerint nemigen várható, hogy az űrkutatást illetően az Egyesült Államok szóba állna Kínával, és ezen az állásponton Charlie Bolden legutóbbi nyilatkozata sem fog változtatni.
Kína a kozmoszban nemrég végrehajtott első sikeres dokkolási manőverével megmutatta, hogy csatlakozó rendszere a Nemzetközi Űrállomással (ISS) is kompatibilis, vagyis már egy kínai űrhajó is képes arra, hogy “kikössön” az ISS-en.
Joan Johnson-Freese űrkutató és Kína-szakértő elmondta, hogy az űrkutatásban élen járó nemzetek ugyan tesznek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy bizonyos eszközök sztenderdizálását elérjék, de – mint hozzátette – a jövőbeli együttműködés lehetőségéről a politika, nem pedig a technológia fog dönteni.
“Az ISS-sel való kooperáció az Egyesült Államok és Kína közötti viszony függvénye” – véli Dean Cheng, a Heritage Foundation washingtoni kutatóintézet egyik munkatársa, aki a jelenlegi helyzetben kevés esélyt lát a két nemzet együttműködésére.
A kínaiak most mindenkinél jobban koncentrálnak arra, hogy meghódítsák a világűrt: 2020 körülre egy űrállomás kiépítését tervezik, emellett pedig egy globális navigációs rendszer létrehozásán is dolgoznak. Johnson-Freese szerint Peking ebből nemcsak technológiai és gazdasági téren, hanem politikailag is profitál. “Kína jelentős tekintélyre tesz szert űrprogramjával, s ezt aztán geopolitikai befolyásra és belpolitikai hitelességre válthatja át” – mutatott rá a szakértő.
