Hongkongi kutatók lenyűgöző felfedezésről számoltak be a Nature folyóirat hasábjain. Szerves anyagok keverékét találták távol Naprendszerünktől.
A csillagászok egy sor megoldatlan jelenséget vizsgáltak, amikor a szerves anyagok nyomára bukkantak, azonosítatlan infravörös kibocsátást érzékeltek csillagok környékén, a csillagközi térben és a galaxisok körül.
Az eddig elfogadott elmélet szerint az infravörös kibocsátás egyszerű szerves molekuláktól ered, – a policiklusos aromás szénhidrogénekből (PAH) – amelyek szénből és hidrogénatomokból épülnek fel.
A Spitzer Űrteleszkóp adatainak elemzése után kiderült, a kapott színképadatok nem magyarázhatók az említett molekulákkal. A mért kémiai struktúrák sokkal bonyolultabbak ezeknél. Olyan összetételű anyagok inkább, amelyeknek a létezéséről eddig csak a Naprendszerünkön belül, bolygók, holdak, meteoritok felületén találtak példákat.
A kínaiak több mint 160 csillagközi és csillagkörüli molekulát írtak le.
Kvok szerint nemcsak az új, hanem a régi csillagok képesek a leginkább szerves vegyületek “előállítására”, miután egy robbanó csillag körül rendkívül rövid idő alatt megnőtt az említett infravörös kibocsátás. “Elméletileg ez lehetetlen, de mégis azt látjuk, hogy ezt történik.” – állítja a kínai tudós.
Érdekes, hogy a szerves csillagpor nagyon hasonló szerkezetű azokhoz az összetett szerves molekulákhoz és vegyületekhez, melyeket meteoritokon mértek.
Mivel a meteoritok maradványai a korai Naprendszernek, felvetik annak a lehetőségét, hogy más csillagokról eredhetnek a fiatal Naprendszer szerves anyagai, és akár a földi élet kialakulásában is szerepet játszhattak.
