A BBC (British Broadcasting Corporation) 1930-ra eljutott odáig, hogy teljes szerkesztőségi rendszert építhetett ki, így nem volt rászorulva egyes hírügynökségek munkájára. A közszolgálati csatorna – eleinte csupán rádióállomás – önjáróvá vált, de a kormány egyre több közérdekű közlemény, tájékoztató beolvasására kötelezte. Külön hírosztály foglalkozott a saját hírek gyártásával.
1930-ban, nagypéntek előtti csütörtökön a kormány szerette volna beolvastatni a BBC-ben (ma R4-nek hívják ezt a rádióállomást) az egy, a belügyminiszterrel készített interjút. Tudták ugyanis, hogy húsvétkor nem jelennek meg a lapok. Ehhez képest másnap egészen váratlan eseményt jegyezhettek fel angol barátaink.
„Nagypéntek van. Ma nincsenek híreink” – hangzott el nagypénteken, este fél hétkor, az esti hírműsor idején a rádióban. A bejelentés után zongorajátékot hallhatott az, aki bekapcsolta készülékét, 15 percen keresztül.
Egy rekonstruált jelenetsor – mi lenne, ha…
A kérdés, mi volt az oka a lépésnek: a kormány rájuk telepedésére próbáltak reflektálni, esetleg valóban nem volt igazi hírértékkel bíró esemény, és jelezni szerették volna, hogy felállítottak egy mércét, mi jelenhet meg, és mi nem. A húzás a függetlenség kivívása első állomásának tekinthető.
A BBC mindenesetre a közszolgálatiság mintapéldánya. Etikai és szakmai kódexe etalonnak számít a média világában. Jelenleg is állami tulajdonban van Nagy-Britanniában. Költségvetése 4 milliárd font, 24 ezer alkalmazottja van.
Jelenleg öt országos közszolgálati rádiófrekvencia, öt digitális rádióállomás, kilenc tévécsatorna (emellett nemzetközi csatornák) és több internetes oldal tartozik égisze alá.
AJÁNLOTT LINKEK:
A BBC története évről évre (news.bbc.co.uk)
A BBC története (wikipedia.org)
