A sugárbetegséget tévesen hívják sugárfertőzésnek, hiszen nem a szervezet fertőződéséről van szó. Ha az emberi szervezet nagy dózisú sugárzásnak van kitéve – akár csak pár percig is – akut sugárzási szindróma, sugárbetegség alakul ki (a napszúrás is lényegében sugárbetegség, csak kis mértékű).
A sugárdózisok hatását röntgenben és sievertben adják meg. A sugárzás mértékét rad-ban mérik, amely a befogadó által elnyelt sugárzás mértéke. 1 rad 0,01 joule befogadott energiának felel meg, a befogadó minden egyes kilogrammja után. A sugárdózis nagyságát röntgenben REM-ben és sievertben adják meg. 1 sievert 100 REM-nek felel meg.
Egyelőre nem lehet megmondani milyen hatása lehet tehát a Fukushima Daiichi reaktorokból kiszivárgott sugárzásnak, mely Északnyugat-Amerika partjai felé tart egy újabban kiadott térkép szerint.
A közepes sugárdózis 35%-os halálozási aránnyal jár 30 napon belül. A nők véglegesen meddőkké válhatnak. Hányinger, hányás általánossá válik, hajhullás alakulhat ki. A ferhérvérsejtszám drasztikusan csökkenni kezd.
150 REM-nyi sugárzás kismértékű sugárbetegséggel jár. Halálozási arány ebben az esetben 10%-os. Az immunrendszer legyengül. A hányinger, meddőség általános probléma.
A 75 REM-nyi sugárdózis, mely már a március 13-i adatoknak megfelelően Északnyugat-Amerika partjait elérheti nem halálos, de a hőgutához hasonlóan fejfájást, rosszullétet idéz elő.
A sugárbetegségnél a halál oka legtöbbször a csontvelő leépülése. A radioaktív sugárzás hosszú távú veszélyeit elsősorban a jód 131-es izotópja okozza, mely pajzsmirigyrákot idéz elő. A radioaktív jód felhalmozódását normál jódtabletták szedésével lehet megelőzni.
A sugárzásnál a másik különösen ártalmas anyag a stroncium 90, mely a csontokba kerülve szintén rosszindulatú megbetegedéseket és vérképzőszervi zavarokat okoz.
A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat és az izomszövetek működését befolyásolhatja.
A szintén sugárzáskor a levegőbe kerülő plutónium mérgező, tüdőrákkal jár.
A Japánból a légkörbe került sugárzó anyag nagy része felhígul a légkörben, egy része tengerbe kerül. Ellenkező széljárásnál a Japán-sziget belseje felé vándorolhat, ott a földbe kerülve a tápláléklánc részévé válik. Ha ez megtörténik, a japán lakosság komoly egészségügyi károsodásokra számíthat.
A japán reaktorkatasztrófa az európaiak egészségét nem veszélyezteti.
AJÁNLOTT LINKEK:
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei (WEBbeteg)
A sugárfelhő útja (Scientific American)
Tudj meg még többet a sugárbetegségről! (Wikipedia)
Lehet-e a japán reaktorkatasztrófa új Csernobil? (National Geographic)
A sugárbetegség gyógyítása (CDC Radiation Emergency)
Mekkora a veszélyes sugárzás? (Hír24)
