A Kepler exoplanéták után kutató űrtávcső 1235 lehetséges bolygót fedezett fel, azaz olyan égitestet, amely valamilyen csillag körül kering.
A Naprendszeren kívüli “népszámlálás” elsődleges adatai arról tanúskodnak, hogy a világegyetemben sokkal több a viszonylag kis bolygók és a stabil multiplanetáris rendszerek száma, mint korábban feltételezték.
William Borucki, a NASA tudósa szerint eddig 54 bolygót találtak, amelyeken reményeik szerint az élet kialakulása sem elképzelhetetlen.
Ezek közül hét körülbelül akkora, mint a mi bolygónk. A vizsgált égitestek között van olyan is, amely a Földéhez hasonló légkörrel rendelkezik, de az élet megjelenését nem tartják kizártnak az úgynevezett szuperföldeken, azaz óriási méretű kőzetbolygókon.
A földönkívüli élet nyomait kereső csillagászok elsősorban azokat a bolygókat vizsgálják, amelyek a napjuk körül olyan távolságban keringenek, hogy felszínük ideális körülményeket biztosít a víz megtartására.
Ezek alapján lakható bolygónak azokat az égitesteket tekintik, amelyek se nem túl forróak, se nem túl hidegek, azaz éppen megfelelnek a Földéhez hasonló életformák kialakulására.
Az ilyen lakhatósági, másnéven Goldilocks-zónákban, más néven élet- vagy zöldzónákban található bolygók közül korábban csak hármat ismertek a csillagászok. Ezek között szerepel a tavaly felfedezett Gliese-581g is, melynek a létét azóta is kétség övezi.
A szakemberek azonban azt is hangsúlyozzák, hogy a lakhatónak tekintett zónában található bolygók még nem jelentik azt, hogy felszínűkön élet is található. Jó példa erre a Mars, amely szintén ebbe a kategóriába esik.
Az új bolygókon esetlegesen fellelhető élet pedig lehet, hogy csak bakteriális szinten van jelen.
A Kepler űrteleszkóppal felfedezett égitestek mind a saját galaxisunkban, a Tejútban találhatók, azonban olyan messze vannak a Földtől, hogy a mai technológiákkal évmilliókig tartana az utazás.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben a témáról – angolul (NASA)
