A referendumot négy párt közösen kezdeményezte, bár az ötlet a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) fejében pattant ki. Melléjük a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ), a Független Kisgazdapárt (FKgP) és a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP).
Az ITT MEGNYITHATÓ videón Tölgyessy Péter, a liberálisok egyik akkor vezéralakja beszél röviden a kezdeményezésről.
1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?
4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
Mivel mind a négy kérdésre a demokratizálódás jegyében „illett” igennel szavazni, „négyigenes” népszavazás néven beszélünk az eseményről. Mind a négy szervezet plakátjain erre a válaszra buzdított, de közös nyilatkozatot is kiadtak.
Érdekesség, hogy az első szabad parlamenti választások győztese, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) nem adta a nevét a kezdeményezéshez, bojkottálta a népszavazást – szerintük Magyarország legfontosabb kérdései nem szerepeltek a szavazólapon, három kérdésben pedig már korábban határozott az Országgyűlés. Úgy gondolták, a parlamenti választásokat majd az új köztársasági elnöknek kell kiírnia, ezért valójában a 3 igen, 1 nem mellett érveltek, de kampányt nem folytattak. Csengey Dénes a Híradóban jelentette be a kampány finisében: „Nem, nem megyünk el szavazni!”
Az MSZMP szerette volna, ha a nép választja az elnököt, még a parlamenti választás előtt, jelöltjük erre az akkor népszerű Pozsgay Imre lett volna. A tárgyalásokon az SZDSZ aztán megvétózta ennek a megegyezésnek a lehetőségét, és a népszavazási eljárást elindította (nagyon hamar összegyűlt a 100 ezer aláírás).
Az SZDSZ akkori kampányfilmje:
A népszavazáson a választásra jogosultak (7 824 775) 58,03 százaléka (4 541 077) vett részt, mindegyik kérdésben győzött az IGEN.
1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
Az érvényes 4 297 751 szavazatból az IGEN szavazatok száma: 2 151 926 (50,07%), a NEM szavazatok száma 2 145 825 (49,93%) volt.
2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
Az érvényes 4 310 999 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 101 958 (95,15%), a NEM szavazatok száma 209 041 (4,85%) volt.
3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?
Az érvényes 4 314 550 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 114 994 (95,37%), a NEM szavazatok száma 199 556 (4,63%) volt.
4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
Az érvényes 4 285 604 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 068 420 (94,94%), a NEM szavazatok száma 217 184 (5,07%) volt.
Az eredményt várták a választási központban:
Az eredményekből látható, hogy összesen 6101 szavazat döntött a köztársasági elnök megválasztása módjáról kiírt kérdésben. Nagyrészt erre is volt kihegyezve a népszavazás, mert már korábban kitűzték a közvetlen választás időpontját 1990. január 7-re. Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyaláésain ebben a kérdésben volt a legnagyobb vita. Később aztán 1990. július 29-én erről a kérdésről külön népszavazást tartottak 1990. július 29-én. Ezt Király Zoltán (független képviselő) kezdeményezte, de az alacsony részvétel miatt a referendum érvénytelen lett.
A BBC Magyar Adása műsorának beszámolója az 1989-es magyarországi, úgynevezett “négyigenes” népszavazásról. (Hangfelvétel)
A parlament egyébként végül 1990. augusztus 15-én választott elnököt Göncz Árpád személyében.
AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:
Húsz éve volt a négyigenes népszavazás (mult-kor.hu)
Népszavazás 1989-ben (zalamedia)
A négyigenes népszavazás – hangfelvétel (videotorium)
Szomszédok, Taki bácsi, népszavazás, 1989 (hvg.hu)
Nagy volt a tét a népszavazáson (magyarhirlap)
