Az első kínai császár Csin Si-huang – Qin Shihuang, Kr. e. 259-210 – végső nyughelyét az ókori világ hét csodája közé sorolt halikarnasszoszi mauzóleum mintájára építhették – vélekedik Tuan Csing-po, a híres terrakotta hadsereg feltárásait irányító régész.
Az első kínai császár sírkamráját 2200 évvel ezelőtt építették. S míg az uralkodó végső nyughelye javarészt még feltáratlan, a sírkamra közelében életnagyságú terrakotta szobrok ezreit kerültek napvilágra. A tudósok úgy vélik, hogy hadseregről van szó, amely a császárt a túlvilágon volt hivatott szolgálni.
A közfelfogás szerint a Kr.e. II. évszázadban kezdte Kína kiépíteni kapcsolatait a nyugati világgal, amikor “átadták a forgalomnak” a Selyemutat. A legújabb bizonyítékok viszont éppen az ellenkezőjét mondják. A nyugat kulturális befolyása már Csin császár idején is érezni lehetett. Erre bizonyíték a császár sírja, melyet nyugati mintára építhettek.
A régész meggyőződése szerint egy “lépcsős” struktúráról van szó, amely lehetővé teszi, hogy legfelső szintjéről az elhunyt lelke a magasba szálljon. Hasonló szerkezetű volt Mauszólosz király halikarnasszoszi mauzóleuma, amelynek tetején quadriga – négylovas ókori díszkocsi “száguldott”. Ez nagyon hasonló a márvány négyfogatoshoz, mely az első kínai császár sírboltját is díszítette.
FEHÉR MUNKÁSOK AZ ÓKORI KÍNÁBAN
Néhány évvel ezelőtt a régész csapatával a sírkamra megépítésén dolgozó munkások 120 csontvázát tárta fel, a leletek között három olyan koponya is volt, amely külföldi személyé lehetett. Az első DNS-vizsgálatok szerint Nyugat-Eurázsiából származhattak, s vélhetően fehér emberek voltak, a megismételt második genetikai vizsgálat szerint viszont inkább mongolokról lehet szó.
A régész szerint ezeket a személyeket szakmunkásokként alkalmazták, ugyanis a terrakotta hadsereg “szálláshelyének” a megépítésekor olyan téglákat használtak fel, amelyek Csin császár uralkodása előtt ismeretlenek voltak Kínában.
Külföldi befolyásra utalnak a sírkamrában talált életnagyságú akrobataszobrok is. Tuan meggyőződése szerint valóságos személyek voltak a modellek, olyanok, akik Burmából származhattak, azaz Csin császár végső nyughelyének megépítése egy kozmopolita projekt része volt.
(Az archeológus elméletét Torontóban adta elő, ahol épp most “vendégeskednek” Csin császár agyagvitézei.)
Az agyagsereget 35 éve, 1974-ben fedezték fel Hsziantól 35 kilométerrel keletre kutat ásó parasztok. A leletet a modernkori régészet egyik legnagyobb szenzációjának tartják.
Az első feltárást 1978 és 1984 között mindösszesen 6 hónapig végezték, amikor 1087 agyagszoborra leltek. A második feltárást 1985-ben indították, egy évig tartott, technikai okok miatt szüntették be.
A helyszín 1987 decemberében felkerült az UNESCO világörökségi listájára, és Kína egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetességévé vált.
